Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
cet, Czvancziger Lajost és Szepesi Andrást bolsevikoknak; kommunista szimpatizánsnak találta őket. 39 Jaksi Ferenc kőműves, internacionalista személyéről kevés adat áll rendelkezésünkre, de annyi biztos, hogy 1918 novemberében érkezik haza Szovjet-Oroszországból. Ott fegyverrel a kézben kitört a fogolytáborból, s agitált az Októberi Forradalom érdekében. 40 Egerben 1919. január 12-én, népgyűlésen szónokolt. A tanácsállam ideje alatt jelentősebb szerepet nem vállalt, a Tanácsköztársaság megdöntése után Zalaegerszegre internálták. Kiszabadulása után pár évvel meghalt. 41 Kolacskovszky Jaksi Ferencet a másik legjelentősebb egri kommunistának tartja, aki beszédével magával tudta ragadni a hallgatóságát, így komoly szerepe volt megyénkben a kommunista agitáció terjesztésében. 42 Czvancziger Lajos (1890—1957. IX. 3.) lakatos, az első világháborúból őrmesterként jött haza. 1919 elején számottevő érdemei voltak az egri karhatalom megszervezésében. 43 Az egri Munkástanács, valamint a Munkástanács Intéző Bizottságának tagja, s mint katonabizalmi a Katonatanácsban is benne volt. 1919. április 10-én az egri járási Munkástanácsba delegálták. 44 A tanácsállam fennállása alatt az egri munkásszázad parancsnoka, utóbb a 60. Vörös Gyalogezred politikai megbízottja. A Tanácsköztársaság megdöntése után Pápán elfogták, Egerbe kísérték 45 és kegyetlenül megkínozták. 46 A felszabadulás után 1945 áprilisában az újjászervezett Eger és Vidéke Ipartestület alelnöke lett. Egerben halt meg. 47 Szepesi András (Eger, 1888. XI. 25.—Németország, 1945. IV. hó) előbb földmunkás, majd kőműves. Az 1918. december 1-én megalakult Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége egri csoportjának jegyzője lett, 48 1919. február 24-én az Egri Néptanács tagja, 49 emellett tagja az egri városi és egri járási Munkástanácsnak és az egri Munkástanács Intéző Bizottságának. A Tanácsköztársaság megszületésekor ott van az Eger város ügyeit intéző Direktóriumban, 50 s már március 25-én az egri Paraszttanács elnökének választották. 51 Ezen kívül a Földmunkások egri csoportjának — mely 4000 tagot számlál — elnöke. 52 Az április eleji tanácsválasztásokat követően a Megyei Direktórium városi közigazgatási szakosztályának munkatársa. 53 1919. május 8-án a földmunkás szakszervezet képviseletében, a pártvezetőségbe delegálták. 54 A tanácskormány lemondása után elfogták és megkínozták, 55 majd egyévi börtönbüntetésre ítélték, amikor kiszabadult, kivándorolt Dél-Amerikába, majd hazatért. 56 Kitanulta a kőműves szakmát, 1924-től tagja lett az egri építőmunkások szakszervezetének, a szervezet 1933-ban történt feloszlatásáig. A második világháború éveiben korábbi mozgalmi tevékenysége miatt többször zaklatták. 1944 tavaszán Ricsére internálták, majd 1944. október 16-án a nyilasok újra letartóztatták, s Kistarcsára internálták. Onnan Németországba hurcolták, ahol kivégezték. A fasizmus áldozata lett. 57 Németi Lajos az egri pártszervezet alakulási helyéne 1 * megnevezte az egykori Otthon Kávéházat (ma Dobó tér 3. sz. épület, zöldséges üzlet). A kávéház már az első világháború éveiben a demokratikus gondolkodású egyének találkozóhelye volt. Az akkori tulajdonosa tette ezt lehetővé, aki Fischer Manó egri szociáldemokrata vezető testvérbátyja, Fischer Jenő volt. Az itt összegyűltek szellemi vezére maga Fischer Manó volt. A helyiség a Tanácsköztársaság idején is kedvelt találkozóhelye maradt a direktórium tagjainak, a szakosztályok vezetőinek, akik itt jöttek össze az esti órákban, s itt vitatták meg a legújabb eseményeket. 58 64
