Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
munisták Magyarországi Pártja — bár a ,,baloldaliság" — több fontos jegyét is magán viselte, ebben a tekintetben a kivételek közé tartozott. Az oroszországi hadifogságból hazatérő Kun Béla és társai, valamint a hazai baloldal legtöbb képviselője előtt világos volt, hogy az alakítandó forradalmi párt nem maradhat távol a munkásság tömegeit tömörítő szakszervezetektől. 19 Az eredményes munkához a kommunisták már tevékenységük kezdetén jelentékeny szakszervezeti pozíciókkal rendelkeztek. így a Vasas szakszervezet választmányában volt a kommunista Chlepko Ede, Jancsik Ferenc. 20 Az első nagy sikert éppen a vas- és fémmunkások szakszervezetében sikerült elérniük. A vasasok bizalmi testülete kimondta, hogy nem gördít akadályt az elé, hogy tagjai a kommunista párthoz tartozzanak. 21 Példájukat követték a nyomdászok — 1918. december 21-én — hasonló javaslatot fogadtak el. 22 1918 végén 1919 elején egymás után alakultak meg most már a kommunista frakciók a közalkalmazottak, a famunkások, a vasutasok, a szabók szakszervezetében, majd nyomukban a többiek is. 23 Gyorsan szaporodtak a Kommunisták Magyarországi Pártja üzemi szervezetei. A szakmai és üzemi szervezetek mellett hamarosan kiépültek a kommunista párt területi szervei is. Az új párt nagy figyelmet fordított a vidéki szervező munkának is. A vidéki nagyvárosokban a párt zászlóbontás i általában tömeggyűléssel kezdődött, amelyen a Központi Bizottság tagjai ismertették a dolgozókkal a kommunisták célkitűzéseit. így például Kun Béla Nagyváradon, Vágó Béla Szolnokon, Rabinovics József Sátoraljaújhelyen tartott nagygyűlést. A nagyhatású népgyűlések után legtöbbször azonnal meg is alakultak a párt helyszervezetei. A kommunisták minden fórumot igyekeztek felhasználni a kori mány és a szociáldemokrata vezetők megalkuvó politikájának leleplezésére és forradalmi eszméik hirdetésére. Még az olyan szervezetekben is rendszeresen ismertették a pártjuk programját, ahol a jobboldali szociáldemokraták korlátlanul uralkodtak. Ezekben az esetekben tisztában voltak azzal, hogy az illető szerv többségére nem gyakorolnak hatást, azonban az elmondottak segítik a dolgozók tájékozódását. 24 1918—1919 fordulóján gyors ütemben épültek ki a párt helyi szervezetei. A dolgozathoz mellékelt térképen feltüntettük a Kommunisták Magyarországi Pártja 1919. március 21-ig létrejött vidéki szervezeteit. Nem jelöltük meg a budapesti kerületi szerveket, csak az egykori főváros környéki, ma Budapesthez tartozó peremvárosok helyi pártszerveit. 25 A szervezés során különösen széles körű munkát fejtettek ki a kommunisták a leszerelt katonák, a hadirokkantak, a munkanélküliek, a hadifoglyok között. Ezek a pártban hamarosan érdekeik legfőbb védelmezőjét látták. 20 Jelentékeny volt a kommunisták befolyása az első világháború végének forradalmi fellendülésében született új szakszervezetekre: az ipari és közlekedési tisztviselők, az alkalmazott mérnökök, a pedagógusok, a közalkalmazottak szövetségére. 27 1919 február közepén a vidéki helyőrségeket is elérte a KMP Katonai Bizottsága. A hadseregben a KMP sajátos politikát folytatott. A katonák, főleg a katonatanácsok tagjainak nagy része a Szociáldemokrata Párt tagja volt. A hadseregben azonban kevésbé érvényesült a jobboldali szociáldemokrata befolyás, mint másutt. A Szociáldemokrata Pártnak a hadseregben nem volt a szakszervezeti bürokráciához fogható erőssége. 28 61
