Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: A Kommunisták Magyarországi Pártja egri szervezete 1919. március 19. előtt • 58
A KMP megalakulása és szervező tevékenysége A Kommunisták Magyarországi Pártjának korai tevékenysége három jól elhatárolható korszakra tagolható. Az első időszak: 1918. március 24-től, a OK/b/P Magyar Csoportjának megalakulásától 1918. november 24-ig, az önálló párt megalakulásáig; a második szakasz: a KMP megalakulásától a két munkáspárt egyesüléséig, azaz 1919. március 21-ig; a harmadik szakasz: a Tanácsköztársaság államának megdöntéséig tart. 6 Elsősorban az első és második szakaszt kívánjuk áttekinteni. Ez szorosan kapcsolódik a vizsgált témánkhoz, s kitapinthatók a Heves megyei felsőbb pártkapcsolatok is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követően a szovjet kormány visszaadta a hadifoglyok személyes szabadságát és kiterjesztette rájuk mindazokat a jogokat, amelyekkel az új szovjet állam polgárai rendelkeztek. Ez a politika, s az orosz forradalom olyan vívmányai, mint a földesúri földek felosztása, felvetette a hazakészülő hadifoglyokban az orosz példa követésének gondolatát. Ezt tudatosították és népszerűsítették a hazatérők között a hadifoglyok forradalmi szervezetei. Élükön többnyire már a magyar munkásmozgalom harci tapasztalatokat szerzett vezetői álltak, mint Kun Béla, Vántus Károly, Szamuely Tibor, Rabinovics József, Forgács Dezső, Jancsik Ferenc, Faragó Dezső, Karikás Frigyes. A forradalmi hadifogoly-szervezetekből 1918. március 24-én, a moszkvai Hotel Drezda épületében, amely ekkor a városi pártbizottság székháza volt, létrejött az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Magyar Csoportja, az első magyar kommunista szervezet. 7 A csoport elnöke Kun Béla, titkára és pénztárosa Pór Ernő, a propagandaügyek intézője Rudnyánszky Endre volt. Szamuely Tibor a katonai-szervezési ügyek komisszárja lett. A Bolsevik Párt lehetővé tette a magyar kommunisták számára a hadifoglyok közötti agitációs és propagandatevékenységet. A csoport e lehetőséget felhasználva 1918. április 3-án Moszkvában megjelentette az első magyar kommunista újságot ,,Szocialista Forradalom" címen. Kívüle még 20, rövidebb-hosszabb ideig megjelenő, a proletárforradalom eszméit terjesztő magyar nyelvű újság jelent meg Szovjet-Oroszország különböző városaiban. A csoport újságjai és füzetei a hazatérő magyar hadifoglyok segítségével 1918 tavaszán-nyarán eljutottak Magyarországra is. A mozgalom vezető gárdájának kiképzésére Moszkvában agitátoriskolát szerveztek, amelyet 1918 novemberéig öt tanfolyam keretében 102 hallgató végzett el. 8 E tanfolyamot végezte el NÉMETI LAJOS egri származású könyvkötő} Eletéről és szerepléséről tudnunk kell, hogy Egerben, 1887. augusztus 24-én született. Édesapja könyvkötő műhelyében tanulta ki szakmáját. Már ifjúmunkásként figyelemmel kísérte a politikai eseményeket, s korán tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. 1914-ben, mint az egri 60. Gyalogezred tizedese az orosz frontra került. Itt esett fogságba 1915-ben. Hadifogolyként 1917-ben a nyizsnyeszaldinszki vasgyárba irányították munkára. Itt hallott először Leninről, s került kapcsolatba bolsevikokkal. 1918 elején a Verhnyaja-Turán dolgozó hadifoglyok Forradalmi Bizottságának a vezetője, fegyveres osztag szervezője. Részt vett a környékbeli településeket fosztogató fehér bandák elleni harcban. Később tevékenysége eredményeként Moszkvába küldték, az 1918 májusában megnyílt agitátorképző iskolába. Tagja lett az 59
