Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Szakály Ferenc: A gyöngyösi ispotály-per 1667—1678-ban (Adatok a „törökösség” fogalmának értelmezéséhez) • 5
A gyöngyösi ispotály-per 1667—1668-ban • • (A „törökösség" fogalmának értelmezéséhez) 1667 egyik nyári napján a gyöngyösi katolikusok megrohanták és lerombolták a reformátusok nemrégiben emelt ispotályát. Az ispotály afféle szeretetház volt, amelyben a termelőmunkából kicsöppent, családjukat és megélhetési lehetőségeiket vesztett szegények, betegek és árvák leltek — többnyire végső — menedékre. 1 A népes mátraalji mezőváros előrehaladott városiasodottsági szintjére utal, hogy Gyöngyösön már a középkor alkonyán is működött ilyen intézmény. Létalapját 1550 körül — nyilván más jövedelmi források mellett — egy, az encsi pusztán levő egykerekű malom biztosította. 2 A menhely a város szélén — a mai Április 4. körúton — állhatott, s — a magyarországi ispotályok javarészéhez hasonlóan —ezt is Magyarországi Szent Erzsébetnek, az elesettek gyámolítójának nevére szentelték. 3 Mint az alábbiakból kitetszik, a város lakói a hódoltság ezernyi viszontagsága közepette is fenn tudták tartani; csakhogy azt a katolikusok sajátították ki maguknak, s más vallásút oda nem engedtek be. Ez a helyzet egyébként megfelelt a városon belül kialakult vallási erőviszonyoknak. Gyöngyösön ugyanis — ritka kivételként a jelentősebb hódoltsági mezővárosok közt — a 16. század dereka táján diadalmasan előretörő reformációnak nem sikerült győzelemre jutnia. Bár időlegesen a hazai protestantizmus olyan kiválóságai dolgoztak Gyöngyösön, mint pl. Skaricza Máté 4 , s a város több földesura is adományokkal támogatta az itteni reformata ecclesiát 5 , a lakosság elsöprő többsége megmaradt apái vallásán. Mivel a 16. század közepén a katolicizmus csak azokban a hódoltsági mezővárosokban — Gyöngyös mellett Szegeden és Jászberényben — élte túl a hitújítás viharait 6 , ahol ferences rendház működött, ez nyilvánvalóan itt is az ő munkájukat dicséri. Ez annál inkább feltételezhető, mert éppen a gyöngyösit tekintették a hódoltsági ferences rendházak fejének. A katolikusok túlsúlya és túlereje jól megmutatkozik a városban levő öt — kisebb-nagyobb — templom megoszlásában is. Az 1553. január 26-án, a hatvani kádi előtt megkötött egyezségben a protestánsoknak mindössze csak a Szent Lélek tiszteletére emelt kis kápolnát sikerült megszerezniük. Ez a megállapodás azonban, úgy tűnik, nem felelt meg a valós erőviszonyoknak, s ezért a katolikusok két esztendő múlva már rákényszerültek, hogy a Tót utcában álló Szent Orbán templomot is átengedjék ellenlábasaiknak. Az 1555-ös megegyezés továbbra is katolikus kézen hagyta viszont a város két nagyobb templomát: a Szent Bertalan plébániatemplomot és a ferencesek Boldogságos Szűznek dedikált templomát. A Bocskai-felkelés idején — a buzgó kálvinista 5
