Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Károlyi Mihály és Heves megye (Adalékok Károlyi Mihály életrajzához) • 44

JEGYZET E K 1. A Károlyi Mihályra vonatkozó Magyarországon megjelent történeti irodalom adatai megtalálhatók a Századok című folyóiratban 1956-tól közölt bibliográfiákban. 2. A megyei helytörténeti irodalom Károlyi Mihály megyei kapcsolataival foglalkozó, illetve kapcsolataira vonatkozó adatokat tartalmazó írások: Lásd: Irodalom. 3. Károlyi Mihály és Károlyi Mihályné megyei adatokat tartalmazó írásai: Lásd: Irodalom. 4. HvH, 1898. november 30. 5. Hajdú, 19. 6. HvH, 1900. január 21; 1901. jan. 9; 1909. jan. 7; 1917. jan. 16. stb. 7. HrnL, IV—40/a. 31. Heves megye törvényhatósági bizottsága 1904. december 19—20-i ülésének jegyzőkönyve. 8. HmL, A megyei törvényhatósági bizottság üléseinek jegyzőkönyvei 1904—1918. 9. Uo. A kétnapos közgyűlések esetében nem tudjuk adatokkal bizonyítani a második napon való részvételét. 10. HvH, 1910. szeptember 29. 11. HvH, 1913. szeptember 18. 12. HvH, 1912. június 13. 13. Gróf Tisza István (1861 — 1918): földbirtokos, államférfi, politikus. 1903—1905 és 1913—17 között Magyarország miniszterelnöke volt. 1910-ben megalakította a Nemzeti Munkapártot. Mindvégig ellensége volt a demokratikus reformoknak. 1918. október 31-én katonák lőtték agyon. (KM. Lev. I. 777.) 14. Kállay Zoltán: vármegyei tisztviselő, politikus. 1890. és 1906. között Heves megye főispánja volt. (Borovszk//, 634.) 15. Szederkényi Nándor (1838—1916): politikus, újságíró, helytörténész. Mind függetlenségi párti politikus 1878-tól 1896-ig és 1901-től 1906-ig Eger országgyűlési képviselője volt. 1906-ban Heves megye főispánjává választották. Történetírói és publicisztikai munkássága is jelentős. (MÉL II. 726.) 16. Lukács László (1850—1932.): politikus, miniszterelnök. Mint pénzügyi szakember 1895—1905 között és 1910-ben pénzügyminiszter. 1912. április 22-től 1913. június 16-ig miniszterelnök és belügyminiszter volt. 1913. tavaszán panamázással vádolták meg. (MÉL I. 101.) 17. HvH, 1913. szeptember 18. 18. HvH, 1913. szeptember 11. 19. HvH, 1913. szeptember 15. 20. Heves Vármegyei Hírlap: politikai és vegyes tartalmú lap. Eger, 1893. július 2—1919. április 27. 21. HvH, 1911. január 12. 22. HvH, 1913. szeptember 11. 23. Egri Hírlap: a függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. Politikai napilap. Eger, 1917. július—1919. április 30. 24. EH, 1917. november 15. — Károlyi Mihály még 1914. június 22-én lemondott kápolnai képviselői mandátumáról, miután Cegléd város képviselőjének választotta meg. 25. Hajdú, 35. 26. Kossuth Ferenc (1841 —1914): mérnök, politikus, miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia. 1 894-ben tért haza az emigrációból. A Függetlenségi párt elnöke lett, de a megalkuvó irányzatot támogatta. 1905-ben a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága elnökévé választotta. 1909-től a Függetlenségi Párt szakadása után a mérsékelt Függetlenségi és 48-as Kossuth-párt vezetője. A Függetlenségi Párt újraegyesítésekor az egyik alelnöki tisztet vállalta. (KM. Lev. I. 773.) 27. HvH, 1904. december 29. — A levél közlését ama körülmény is indokolttá tette, hogy nem szerepel Károlyi Mihály levelezésének első kötetében. 28. HvH, 1905. február 19. — A levél szövege olvasható: (KM. Lev. I. 28.) 29. HvH, 1910. szeptember 29. 30. HvH, 1913. október 30. 31. Hajdú, 196. 32. Vass János (1873—1929): köztisztviselő, Károlyi-párti, függetlenségi poiitikus. Szolgabíró, majd Heves vármegye főjegyzője, 1917-ben főispánja. A Wekerle-kormány idején lemondott, országgyíílósi képviselővé választották. A Károlyi-kormány közélelmezési államtitkára és a Berinkei-kormány vallásügyi minisztere volt. (KM. Lev. I. 778.) 53