Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Károlyi Mihály és Heves megye (Adalékok Károlyi Mihály életrajzához) • 44

Népgyűlési beszédét is felhasználta politikai nézeteinek ismertetésére. Mindenek előtt szólt a földosztásról, s a szövetkezeti koncepciójáról: „Tiétek már a föld, földesurak vagytok, és akié a föld azé az ország is. Igen, most már a népé az ország, és fel kell építeni benne a demokráciát. De ne a nyugati demokráciáért lelkesedjünk, mert azt nagy hibái miatt éppen a nyugati népek most akarják felszámolni, hanem gazdasági demokráciára törekedjünk, ez pedig csak a szövetkezetek kiépítésében valósulhat meg".

91 Beszéde végén szembeszállt minden olyan törekvéssel, amely faji, vagy vallási alapon tesz különbséget az ország lakosai között.

92 Károlyi Mihály után felesége szólt a megjelentekhez, amit hatalmas taps és éljenzés követett.

93 Az ünnepség kedves epizódja volt, hogy Golyha András helybeli bognár átadta Károlyinak azt a huszonöt éven át rejtegetett karót, mellyel Károlyi 1919. február 23-án az ünnepség színhelyén a jelképes földosztást megkezdte.

94 A volt elnök ígérte, hogy a karót a Nemzeti Múzeumban helyezi el.

95 A Károlyi házaspár útban Párád felé a Tárna-völgyében folytatta útját, amelyet óriási, spontán lelkesedés kísért. Emiatt megálltak Verpeléten is, ahol a népházban köszöntötték őket. Sírokban és Recsken diadalkapuval és lovas bandériummal fogadták őket.

96 Párádra az esti órákban érkeztek meg, ahol másnap szintén nagy ünneplésben részesítették a volt elnököt és feleségét.

97 Az út utolsó állomása Gyöngyös volt, ahol az ebből az alkalomból szervezett népgyűlésen Károlyi szintén beszédet mondott. Ebben rámutatott az 1919 utáni időszak fasiszta jellegére, a Horthy-klikk háborús felelősségére. Méltatta a Vörös Hadsereg jelentőségét, az ellenforradalmi rendszer szétzúzásában. Utalt arra, hogy a régi rendszer maradványai még most is élnek, s kérte a hallgatóságot, hogy ne üljön fel a múltat visszasíró „hazafiság és keresztény álarcba bújtatott" propagandának. Gyöngyösi beszédében is szóbahozta a már Kápolnán is említett szövetkezeti kérdést. Beszéde végén szólt külpolitikai koncepciójáról, s a szomszédos népekkel való megbékélés fontosságát hangsúlyozta.

98 Károlyi és feleségének megyei látogatásáról a korabeli munkássajtó (Igazság, Heves Népe, Gyöngyös) részletesen beszámolt. A kisgazdapárti Egri Barázda azonban csak egy rövid, semmitmondó hírt közölt a látogatásról, amelyben csak Károlyi angliai útitervét említette meg.

99 A Heves megyei lelkes fogadtatás beilleszthető abba az országos ünnepségsorozatba, amely Károlyit és feleségét hazaérkezésük után fogadta. Megyei látogatásának kellemes benyomásai is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Hajdú Tibor szavaival élve Károlyi úgy érezte akkor, hogy végleg hazajött.

100 Fontosnak tartom a Heves megyei látogatás propagandisztikus jelentőségét is. A látogatás alkalmat adott arra, hogy említett beszédeiben politikai nézeteit a korabeli kül- és belpolitikáról kifejtse. E nézetek sajátos része volt a szövetkezeti kérdés felvetése. Károlyi szövetkezeti koncepciójának van egy érdekes, talán nem ismert másik megyei vonatkozása is. Ez pedig a következő: 1946 júniusában, amikor a Gellért Szállóban Károlyit felkereste az Igazság szerkesztője, elmondta neki, hogy a megyében mint volt ellenállónak 300 hold földet fognak kihasítani, s ő ezen akarja elkezdeni a szövetkezetek kiépítését. A források szerint ez a terv nem valósult meg.

101 50