Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Károlyi Mihály és Heves megye (Adalékok Károlyi Mihály életrajzához) • 44
véleményét a délvidéki Versec város parlamenti obstrukciót elítélő átiratával kapcsolatban. Beszédében többek között a következőket mondta: ,,0 maga az obstrukciónak csak szemlélője: részt benne nem vesz, de minden tekintetben helyesli, mert az obstrukció csak következménye a többség erőszakának. Helyesen járnak el az obstruálók, amikor minden ellenérték nélkül, minden nemzeti vívmány híján nem fogadják el a terhes katonai javaslatokat. Hisz ez a hadsereg, amely részére 100 milliókat kellene megszavazni, nem a mi hadseregünk, ez a mi ellenségünk. . .Ha a hadsereg a nemzet értéke lesz, ha érvényesül benne a nemzeti szellem és a magyar nyelv, úgy készséggel megszavazom azt. . .Heves vármegye tradíciójára, múltjára nézve ne szentségtelenítse, piszkítsa be a szép, szeplőtlen dicső múltját az állandó választmány javaslatának elfogadásával. Ha ezt megtenné nagy bűnt követne el, mert következetlenségének fogja tanújelét adni". A megye azonban Károlyi várakozásával és korábbi hagyományaival ellentétben ekkor következetlen lett, s a Munkapárt 44 szótöbbséggel győzött, s Heves megye így is az obstrukciót elítélő törvényhatóságok sorába lépett. 12 A másik szereplése az 1912. június 10-i közgyűlésen volt, egy héttel azután, hogy a képviselőházban Tisza István 13 keresztül erőszakolta a véderőjavaslatot, és drasztikus módon leszámolt az obstruáló ellenzéki képviselőkkel. Közismert, hogy ekkor a rendőrök Károlyit is kivezették a képviselőházból. Ilyen előzmények után a megyében parázs hangulatú közgyűlés zajlott le. Kállay Zoltán főispán 14 a függetlenségi pártiak Károlyi melletti tüntetése és a főispán abcúgolása közepette nyitotta meg a közgyűlést. Szederkényi Nándor volt főispán 15 , a megyei függetlenségi párt elnöke a közgyűlésen határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a törvényhatósági bizottság ítélje el a képviselőház alkotmánysértő eljárását, s egyes képviselők rendőri kihurcolását. Szederkényi kijelentése után rögtön szólásra emelkedett Károlyi, s előterjesztette a kormány iránti bizalmatlanságának indokait, bírálta Tisza képviselőházi eljárását. Megállapította, hogy ,,A kormány erőszakoskodásának csak úgy lehet véget vetni, ha nemcsak a képviselők teszik meg kötelességeiket, hanem a hon minden polgára karöltve állja útját az abszolutizmusnak. . . Tisza eljárásában nem a bátorság nyilvánult meg, ellenkezőleg a gyávaság. Az a bátor ember, aki útjába áll az önkénynek és nem engedi Magyarország alkotmányának és függetlenségének eltiprását". A közgyűlésen az ellenzék a munkapártiak erőszakoskodása ellenére Tisza eljárását megbélyegző határozatot hozott, és 26 szótöbbséggel bizalmatlanságot szavazott a Lukács-kormánynak. 16 A határozat meghozatalában mindenképpen része volt Károlyi érvelésének. 17 Utolsó megyegyűlési felszólalását az 1913. szeptember 15-i közgyűlésen mondta el. Ekkor az ellenzék magát Károlyit bízta meg a bizalmatlansági javaslat beterjesztésével, ő annak indokait a következőkben fogalmazta meg; a kormány a házszabályok megsértésével az alkotmány ti prás útjára lépett, a Lukács-kormány panamázott, a kormány és a Munkapárt ígérete ellenére nem alkotott demokratikus választási reformot, a kormány helytelen külpolitikát folytat. Az 1912. évi ellenzéki győzelem itt azonban nem ismétlődött meg 18 , és a Munkapárt 54 szótöbbséggel győzött. 19 Hogyan értékelhetjük Károlyi törvényhatósági-bizottsági tevékenységét? Tény, hogy csak nagyon kevés közgyűlésen vett részt, de megjelenése mindig jelentős eseménye volt a gyűléseknek. A megyei ellenzék számított Károlyi bizottsági szereplésére, s attól súlyának növelését remélte. Amikor az 1911. január 9-i közgyűlésen a bizottsági tagok választásánál a Munkapárt előretört,
