Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

62. Az egri püspöki székesegyháznak az oltárairól és alapításukkal kapcsolatos javadalmakról van szó. Détshy Mihály kimutatta, hogy legkevesebb 30 oltár volt a XV. század végén a várszékesegyházban, de csak néhánynak ismerjük az alapítási évét és az adományozó személyét: Détshy, 1—-19. — A tárgyalt korszakban csak néhány oltár-igazgató (oltárnok) nevét ismerjük. A Szt. Katalin oltár rektora Szakolczay Márton hevesi főesperes, dékán-kanonok. A Szt. András oltár rektora Kellenirovich Péter kanonok, a Szent Kereszt oltáré (1587 végéig) Szegedy Pál helynök, olvasó kanonok. 63. A támogatás előírt tételeiről a tárgyalt időszakban csak a káptalani alkincstárnok, a püspökség jószágkormányzója (procurator), az iskolamester és az alispán vonatkozásában vannak adataink, az egri vár ránk maradt 1594—95. évi számadása alapján. Sugár István kimutatása szerint az alkincstárnok (subcustos) évi járandósága 19 ,5 köböl és 53 icce bor, 8 véka búza, 6 bárány és 1 szalonna. A püspöki procurator 11 ft útiköltség pénzt és 20 véka búzát kapott. Az iskolamester 8 véka búzát és egy szalonnát, a hevesi alispán 13 köböl bort és 5 bárányt kapott a vár jövedelméből (Sugár, 1977, 23—24.). Megjegyezzük, hogy 1 köböl (egri köböl) 25,452 liter, egy véka 70,98 liter. 64. A Szent János könyve, Liber Sancti Johannis, Kovács Béla kutatásai szerint olyan birtokjogi feljegyzéseket tartalmazó gyűjtemény, amely 1570 körül keletkezett, s amelyhez a század végén további kiegészítéseket, javításokat fűztek. Kovács feltételezése szerint az 1569. évi 27 te. után az egri káptalannak össze kellett állítani javadalmainak a jegyzékét, hogy a birtokok dézsmáit a Szepesi Kamara haszonbérbe vehesse. (Kovács, 5—27.) 65. Mathissy Istvánról van szó, aki 1583-tól 1587 végéig csanádi püspök, majd 1588— 1591 években (haláláig) váci püspök. 66. Prépostváry Bálint egyik leveléből és udvarbírájának, Hartyáni Jánosnak kimutatásából tudjuk, hogy Rákóczi Zsigmond a váci püspökség egy részének a tizedjövedelmét várnagysága első két évében összesen 1400 Ft-ért bérelte, a harmadik évben 700 Ft-ért. Ugyanezt 1591 tavaszától a Szepesi Kamara bérelte. Rákóczi bérleményéhez Vác, Kösd, Naszály, Sáp, Csörög, Kalló, Bércei, Püspökhatvan, Szilád, Csolto, Borsosberény helységek tizedei tartoztak volna, amelyekórt a Kamara 876 Ft-t fizetett az 1591—92. évben. De Rákóczi Csábrág várának birtokain is dézsmáltatott, sőt Ceglédre és Túrára is ki akarta terjeszteni a dézsmát. 1593. január 28. OL. E-249. (Ben. Mand.) 36. (24—26). 67. A német gyalogosok havi zsoldja 4 ft, a magyar gyalogosoké 2 ft: Szederkényi, 273—276. — Az instrukció szövegéből azonban nem világos, hogy a „dupla zsold" (et quadraginta duplis stipendiis merentibus, pro more militae Germaniae 20 personas in se eontineat) erre a zsoldtételre vonatkozik-e. 68. Itt nyilvánvalóan a Habsburg ellenes (erdélyi) magyarok „pártja" értendő. 69. A szentháromság-tagadókat (antitrinitáriusok) tekintették istenkáromlónak. 70. „Vehicula tormentorum", szó szerint ágyúkat szállító eszközök. 71. A szakállasok, „pixides barbatas", más néven gátpuskák, nagyobb messzehordó puskák, amelyeknek csöve végén alul horog található: ezzel támasztották meg a fegyvert és egyúttal csökkentették a visszalökő erő hatását. 72. A debreceni járulék, ill. a debreceniek adózásának eredetéről lásd: Szabó, 141. 29. j. 73. A zsákmány egyharmad része illette a főkapitányt. 74. Kassa, Eperjes, Bártfa, Kisszeben, Lőcse. 75. A legtekintélyesebb mágnások Felső-Magyarországon ekkor a Báthory, Hommonnay—Drugeth, Gersei—Pethő, Mágochy és a Dobó családok. 76. Az 1587—88 év telén tartott országgyűlés határozatára céloz, amikor várakatvi zsgáló bizottságokat neveztek ki a dunántúli, a Dunán-inneni és Felső-magyarországi főkapitányságok területeire. IRODALOM Détshy Mihály: Az egri várszékesegyház építéstörténetónek okleveles adatai (=Művószettörtóneti Értesítő 1964.) Eckhardt Sándor: Balassa tanulmányok, Bp. 1972. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története, Bp. 1946. Oerő László: Várépítészetünk, Bp. 1977. Gyárfás István: Dobó István Egerben, Bpest. 1879 (=Értekezósek a történelmi tudományok köréből VIII. szerk. Fraknói Vilmos) 42