Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

hez és derék, serény, éber kapitányhoz méltó, és ahogyan esküje is kötelezi, amiért Ö Császári Felsége kegyének napról-napra nagyobb jeleiben lesz része. Hogyha pedig Őfelségének nem tetszene, hogy őt huzamosabb ideig ebben a tisztségben megtartsa, évének leforgása előtt három hónappal ezt neki értésére adják, hogy felkészülhessen a vár átadására. Ha pedig ő maga nem akarna tovább ebben a tisztségben maradni, akkor ő is három hónappal éve belelte előtt Őfelségét vagy minket a leköszöntéséről előre értesteíni tartozik. Mindezekben Őfelsége és a mi egyértelmű akaratunknak tesz eleget. Kelt Bécs városában, május 14-ón az Űr 1588. évében ERNESTUS JEGYZETEK 1. OL. Zichy cs. zsélyi lvt. E-254. 17. 160. 2. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a Rákóczi Zsigmond utáni negyedik generációban született: Keresztes, 101. 3. A bárói rangra való emelésének az okmánya 1588. aug. 28-i keltezésű: OL. A-57, Lib. Tom. IV. fol. 533—536. — A szakirodalom valamennyi idevágó időrendi adata téves; a legtöbben 1592 vagy 1593 évekről írtak. 4. A téves évszám feltehetőleg Nagy Ivánnak a maga korában kiváló munkájára vezethető vissza: Nagy, IX., 600—601. — Az 1587-es évről írt Szilágyi Sándor is: Szilágyi, 12.^— Lásd még Magyar Életrajzi Lexikon II., Budapest 1969, 476., Pataki, 60. (Érthetően nem hivatkozhatunk a teljes szakirodalomra. )Néhány munkában helyes évszámot olvashatunk, de részletpontatlanságok zavarnak, például a június 25-i beiktatásról írt tájékoztatások (Spáczay, 344. —Nagy, 121.). 5. A szerző korábbi tanulmányában az évszám itt sajtóhibás, ugyanis 1583 évet írt: Szabó J. Gy., 129. — Rákóczi Zsigmond közvetlen elődje Szendrőn Claudius a Roussel: 1583. aug. 29., OL. E. 251. (523). 6. Rákóczi utódja Serjéni (Kisserjéni) Gáspár, tehetségtelen parancsnok: Tört. Tár 1894, 49. 7. 1587. febr. 2. Bécs: Ernő főherceg levele Kassára Nogarola Ferdinándhoz; véleményét kéri Rákóczi szendrői felmentése és későbbi egri várnagyi kinevezésének az érdekében (Wien, Kriegsarchív, Feldakten 1587. fasc. 2., piéce 1. — Iványi, Regeszták, 55.). 8. Ungnád második várnagyságának a kezdetéről nem tudni, hogy miért, az újabb munkákban is téves időrendi adatokat olvashatunk (Pataki, 69. — Kovács, 10. — Nagy, 114.) Holott Kolonich leváltásának (és nem lekÖ3zönésének!) a körülményei is részletesen megismerhetők. Ungnád beiktatásának a napja 1584. június 15. A beiktató bizottság tagjai gróf Ferdinánd Nogarola in Altspaur, báró Félix Berberstein, Franz Ulrik Rothuet: 1584. június 12., OL. E-249 (Ben. Mand.) 28. (15). 9. Body Menvhért udvarbírót az egvház nvomására bocsátották el 1586. április 9—25 között: 1586. IV. 9-én még provizor (OL. E. 249.) (Ben. Mand.) 28. (11). — 1586. április 25-én már Ungnádot nevezik provizornak és castellanusnak (OL. E-249.) (Ben Mand.) 29. (12—13). 10. Ernő főherceg részletes információkat tartalmazó levele a Szepesi Kamarához 1587. okt. 28-án (OL. E-249.) (Ben. Mand.) 30. (29—31). Mint a levélből kitűnik, Ungnád teljesen elvesztette a tartását, a megmaradt katonáival folyvást szitkozódott. 11. Wien, Kriegsarchív, Feldakten 1587, fasc. 11., piéce 8. — Iványi, Regeszták, 55. 12. Az akkori szóhasználattal, aki a vár gazdasági terheit magára vállalata, az „viselte az egri kapitányságot". így írt erről Rákóczi Zsigmond is: „Ungnodne azzonyom, egy eözwegy azzony egynihany hónapig wiselte az Eghry Capitansaghot". (Munkács, 1592. jan. 20., OL. E-254. 24. (78—86). A gazdasági terhek viselését Ungnád halálával átvállalhatta volna a Szepesi Kamara, de nyilván azt remélte, hogy az Ungnád vagyont a zsoldpénzzel megterhelheti. Másrészt Ungnádné a vár jövedelméből viszont tovább akart részesedni, kötelezettségek nélkül. Addig ügyeskedett, míg végül semmit nem fizetett; hiába zárolta a Kamara 1587 decemberében az Ungnád vagyont (1587. dec. 5., OL. E-251. (706). 13. A kassai temetés időpontjáról és az addigi eseményekről november 4. után: Eckhardt, 46. 38