Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

Az alábbiakban az instrukció teljes latin szövegének hű fordítását adjuk. Az instrukció azon részeit, amelyek Ungnád első egri kapitányi instrukciójának szövegétől eltérnek, dőlt betűvel közöljük. Ebből látni fogjuk, hogy mi változott meg alapvetően, és milyen utasítások merevedtek formulákká. A jegyzetanyagban csak a ma homályos vagy félreérthető részeket világítottuk meg, és néhány vonatkozásban kiegészítettük az akkor nyilván tudott célzások tartalmát. A fordítás ellenőrzésének a nagy munkájáért lektoromnak, Détshy Mihálynak hálával tartozom. ERNESTTJS (Ernő) stb. A RÓMAI CSÁSZÁR ÉS KIRÁLY SZENT FELSÉGÉNEK, TISZTELETREMÉLTÓ TESTVÉRÜNKNEK INSTRUKCIÓJA TEKINTETES RÁKÓCZI ZSIGMOND EGRI FŐKAPITÁNY SZÁMÁRA, AMELYET E TISZTSÉGÉNEK SZABÁLYSZERŰ ELLÁTÁSÁRA ELŐÍRT ÉS KIÁLLÍTOTT Először is, miután a Császári Fenség és mi biztos és elegendő bizonyítékot szereztünk hűségéről, serénységéről és ügyességéről, amelyeket sokféle módon és állhatatosan véghezvitt a szolgálataiban szerte a véghelyeken és másutt a kereszténység nevében O Császári Felsége és a magyar királyság koronája közös ellenségével szemben, Őfelsége és mi, amióta az egri kapitányságot és elöljáróságot rábíztuk, őt arra ösztönözzük, hogy a magyar királyság védelmére a jövedelemből pompásan felépített egri várat, amely elsősorban Felső-Magyarország, de más közeli tartományok között is a legveszélyeztetettebb, a nem kevés válságban, azaz ostromok és támadások idején az ellenfeleitől megtartsa, helyzetét nyugodt bizalommal viselje, a várat egészségben sértelenül megőrizze, s ebben a reményben, várakozásban minket bőségesen kielégítsen. Tudja meg pedig a nevezett Rákóczi, hogy miután megfontoltuk említett erényeit és átláttuk Őfelsége és irántunk való egyedülálló hűségét, Őfelsége nevében ráruháztuk az egri kapitányságot, az egész egri püspökség felügyeletét, uralmát, kormányzását, tudniillik a két várat: Egert és Szarvaskőt, az egész püspökséget, Eger összes tartozékait, hogy őrizze, gondozza, védelmezze, uralja, kormányozza. Ezenkívül az összes egri jövedelmeket és valamennyi bárhol is fekvő jószágának a jövedelmét, amelyek régóta Egerhez tartoznak, és akár a püspökségnek magának, akár a magyar koronának vannak alárendelve, mint a jászok és kunok területei, e jövedelmeket egészen és teljesen rábízza, úgyhogy teljességgel minden ellenőr és számvevő nélkül belátása szerint intézkedjen és rendelkezzék velük, mind Őfelsége és a magyar királyság hasznára az alább következő feltételek szerint: Mindenekelőtt biztosítani akarjuk, hogy semmi módon egyházi ügyekbe magát ne ártsa bele, hanem a püspöknek és a káptalannak a tekintélyét és szabad ügyintézését hagyja meg, az egyházi javakat és jövedelmeket ne idegenítse el, hanem a saját hatalmában és kiváltságaiban őrizze meg, tartsa fenn (t. i. a püspökséget és a káptalant) és védelmezze. Továbbá előírjuk és utasítjuk, hogy a nyomorult népet szokatlan adóbehajtásokkal és elviselhetetlen munkákkal ne terhelje meg, hanem legyen elégedett a királyság alkotmányával összhangban álló rendes és szokásos (szolgáltatásokkal), ugyanúgy a tisztségekre, ha ilyeneket ki kell osztani, a régi szokás szerint alkalmazzon tisztségviselőket. Helyeseljük pedig, hogy a püspökség tartozékain a jobbágyok saját földesurának a püspököt ismerjék el, csak aztán ő (t. i. a püspök) a vár jövedelmébe és szolgálataiba ne avatkozzék be. Szabadságában fog állni, hogy szőlőjét műveltesse, miként ő maga óhajtotta, saját költségén, a maga módján és a vár kára nélkül, de ha valamely szőlők régtől fogva a várhoz tartozónak bizonyulnak, azokat a vár birtokában óhajtjuk tartani. Egyébként viszont a püspök azoknak a megyéknek, t. i. Hevesnek és Borsodnak, amelyeknek a püspök az ország szokása szerint örökös főispánja, igazgatását ruházza át őrá (Rákóczira), hogy ugyanazzal a hatalommal járjon el, és bíráskodjék és a püspök birtokjogi feladatát lássa el, s a jobbágyok között felmerülő vitákban és ügyekben döntsön, aszerint, ahogy a püspök maga felajánlotta, nehogy a többszörös kormányzás által a hely jogviszonyai megzavártassanak.

61 Tudja továbbá Rákóczi Zsigmond, hogy meghagytuk neki, hogy sem Eger mezővárosban, sem az egész egri völgy helységeiben ós az Egerrel szomszédos falvakban 33