Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
FÓRUM - Szecskó Károly: Észrevétel Dancza János megjegyzésére • 111 - Dancza János: Valóban demokrata volt-e Milassin Kornél? • 111
Heves megyei rendőrfőkapitányi kinevezését!" — mondta Zöld elvtársnak. Az ajtóból még visszaszólt: — ,,Á kinevezésre záradékként vezesd rá: Az országos rendőrfőkapitányság megalakulásáig közvetlen felettese a belügyminiszter." Ezzel kivont a kormánybiztos hatásköréből. A kinevezési okmányom szövegét záradékkal együtt teljes egészében leközölte az Igazság 1945. március 8. száma. Mondanom sem kell, hogy ezzel Milassin tökéletes vereséget szenvedett. Sokkal komolyabb volt az érseknek a szovjet főparancsnokságánál tett bejelentése, miszerint én olyan intézkedéseket hoztam, ami gátolja a hívőket a vallásuk gyakorlásában. Ezt az állítást az ellenőrző bizottság Heves megyei elnöke teljes egészében megcáfolta és alaptalannak minősítette. , Persze valamivel meg kellett „hálálnom" Milassinnak az ellenem tett ellenséges gesztusát. Az Igazság 1945. október 15. számában Egy hősi emlékmű profanizálása cím alatt egy cikket írtam, amiben ismertettem Milassin megnevezése nélkül az 1919-es eseményeket; amiben többek között a következőket írtam: ,,A felbőszült tömeg a csehekhez menekülő két ellenforradalmár tiszt közül az egyiket Dédesen agyonlőtte. Ez volt Reisz Frigyes. A másik sajnos elmenekült. Vajon hol lehet most?" Ez a cikk a saját nevem alatt jelent meg. A meglepetéstől Milassin még magához sem térhetett, amikor a lap október 21-i számában ,,Az olvasó hozzászól" aláírással megjelent a másik cikkem, amiben még Milassin megnevezése nélkül, de már névtelenül is személyéhez közelítő tényeket közöltem: ,,. . .Lehet, hogy éppen az a százados — aki egyik felbujtója volt itt az ellenforradalmi megmozdulásná"k és aki ezredesként ment nyugdíjba — volt az, aki evidék sötét drámáját a cseh csapatok bevonulását és emberek megkínzását és elhurcolását Reisszel együtt a háttérből irányította." ,,Hiszem, hogy a törvény rövidesen a vállára teszi a kezét és elhangzik az ítélet a „Nép nevében". A fent említett százados egyébként ma megyénk egyik közéleti nagysága." Ez a két cikk nemcsak sok álmatlan éjszakát okozott Milassinnak, de hozzájárult ahhoz is, hogy pártja leváltotta a főispáni tisztségről. JEGYZETEK 1. Eger, 1934. május l.-i száma. 2. Azt a hírt, hogy nem románok, hanem a magyar vörös hadsereg katonái ellen akarják bevetni őket, azok a csendőrök vitték meg a rajvonalban lévő bajtársaiknak, akiket a várban én és a két Veitzenhoffer testvér erről felvilágosítottunk. Erre az ott lévő csendőrök nyomban kijelentették, hogy a románok ellen harcoltak volna, de magyarok ellen nem. És akkor indult néhány csendőr a hírrel a Tihamérnál rajvonalban lévő bajtársaikhoz. Lásd bővebben a szerzőnek a Népújság-ban megjelent: ,,Az V/10-es vörös tüzérüteg." c. cikksorozatának 1979. május 10—11-i száma 3—4. részt. 3. Sajtóhiba lehet, mert nem 2 hét, hanem 2 nap múlva. 4. Eger, 1934. május 3. száma. 5. ,,A magyar nép átvette sorsa intézését." írta: Milassin Kornél, Igazság 1945. február 11. száma. A magyar nemzeti függetlenségi politika útja. Irta: Milassin Kornél. Igazság 1945. április 1. száma stb. 6. Eredeti példánya a Dobó István Vármúzeumban LUK. 61. 332. I. sz. 7. Három hónap múlva jelent meg. Akkorára már Gyöngyösön és Hevesen is létesítettem internáló tábort. 8. Eredetije a Dobó István Vármúzeumban LUK. 63. 429. ltsz. DANCZA JÁNOS 116
