Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

FÓRUM - Szecskó Károly: Észrevétel Dancza János megjegyzésére • 111 - Dancza János: Valóban demokrata volt-e Milassin Kornél? • 111

amely adósságnak hacsak 1/10 részét is a földműves nép elhelyezésére fordí­tották volna, akkor nem volna nyomor. Minden szegény embernek 8—10 hold földje, szép háza lehetne, nem lenne egyke, mert volna tisztességes megélhetés." Ezek a kijelentések alkalmasak arra, hogy az olvasó Milassin Kornélt olyasféle politikusnak vélje mint Bajcsi-Zsilinszky Endre vagy Tarcsay Vilmos százados volt, akik az ellenállásban való részvételük miatt mártírhalált haltak. Ha azonban megnézzük Milassin Kornél ny. ezredes múltját, akkor kitűnik, hogy a látszat megtévesztő. Milassin Kornélnak kétszer nyílt alkalma: 1919­ben és 1945-ben a felszabadulás után bizonyítani, hogy valóban szívén viseli az elnyomott, dolgozó nép ügyét és magáévá tette azokat az eszméket, ame­lyekért az említett politikusok sok társukkal együtt életüket adták. 1919-ben Milassin Kornél százados mint a Vörös Hadsereg tisztje, egyik szervezője volt az egri május 1-i ellenforradalomnak. Közreműködött abban, hogy az ellenforradalom időzített időpontjában a helyőrség legénységi állo­mányának számukra megbízhatatlan elemeit — tehát a zömét — szabadsá­golják és a visszavonulás közben Egerbe érkező vörös katonai egységeket le­fegyverezzék. Közreműködött abban, hogy ezekkel a fegyverekkel a megbíz­ható, ellenforradalmi érzelmű polgári lakosságot a Rossztemplomban felfegy­verezzék. Szita Mihály ezredes, ezredparancsnokkal, Mészöly Géza őrnaggyal, Kosztka Ágoston csendőrszázadossal és más tisztekkel együtt közreműködött annak a fegyveres ellenállásnak a megszervezésében, amelynek az volt a célja, hogy fegyveresen szembeszálljon az ellenforradalom leverésére Egerbe irányí­tott Tormási Károly zászlóaljával. Erről később így írt Milassin: ,,. . .1919-ben itt olyan vállalkozás kezdődött, mely kis szerencsével, de annál több megbízhatósággal, lelkesedéssel és kötelességteljesítéssel a proletár rendszert talán 3 hónappal megrövidíthette volna, és megmérhetetlen károktól, igen sok derék hazafinak halálától megválthatott volna bennünket, amúgy is nagyon megpróbált magyarokat. Országos jelentőségű, megfontolt, tervszerű fegyveres felkelésről volt szó, mely számolt az akkori rendszer legnagyobb bajaival, betegségeivel és innen Egerből kiindulva komoly tervekkel akarta felborítani a kommunizmust.. . . Az egri katonai vezetőség hosszas tanácskozások után elhatározta, hogy az ide bevonuló pár­ezer vörös katona közül csak kevésbé megromlott falusi földmíves gyerekeket tartja fegyver alatt, a többit szélnek ereszti és az így némileg válogatott emberekkel és al­kalomadtán az egri megbízható, hazafias lakossággal a vergődő kommunista ural­mat innen hátbatámadja, az egész megyében visszaállítja a régi rendet, megszervezi minden faluban a fegyveres felkelést és azután Füzesabonyon, Hatvanon át megtá­madja Gödöllőt, azután Budapestet. Az ellenforradalom szervezése úgy folyt, hogy most már akár a fronton, akár itthon, bármely pillanatban kirobbanó eseményre megindítható legyen." ,,. . .Május 2-án bevonult Egerbe egy csendőr*zászlóalj Just András alezredes vezetésével, Szita alezredes rendelkezésére." 1 ,,. . .A legnagyobb lelkesedés és bizakodás közepette a vörösök ellen védőállásba rendelt csapatok egy része engedély nélkül bevonult a városba és kijelentette, hogy vörös testvérek ellen nem harcol. 2 Pár perc múlva egy másik század ugyanezt tette. Ezzel már el is volt döntve az ellenforradalom sorsa.. . .Két hét múlvá A a szintén menekülő Reisz Frigyes hadnagyot aki velem együtt menekült innen —- írja Milas­sin — Dédesen a már értesített kommunista lakosság elfogta és a falu lakosságának üdvrivalgása közben Tapolcsány és Dédes között lévő Klein féle ház előtt agyonlőt­ték. Reám is 4 lövést adtak, de szerencsére el tudtam onnan is menekülni."* 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom