Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖZLEMÉNYEK - Szikora András: Adatok az egri kék galambfajta eredetének és kitenyésztésének történetéhez • 101

lítenem még, hogy az egri kék nem kimondottan röpgalamb, hanem díszgalamb is, mivel olyan szép sötét tollazata van, hogy öröm nézni, ha az ember a padlástérből kiengedi őket. Az egyik röptetés alkalmával kihajtottam 12 galambot — írja visszaemlékezésében Bóta István egri tenyésztő — ,és rájuk szállt egy sólyom. Felmentek röpmagasságig, vagyis már csak a sólymot láttam. Egy galamb kiesett a falkából. A sólyom üldözte egészen a háztetőig, de nem bírta elfogni. így tett a többi 11 galambbal is, végül is megadta magát. Bóta István eladott Budapestre 1965-ben három egri kék galambot. Négy év elteltével egyik alkalommal kihajtotta a deresfalkát, és azt vette észre, hogy egy sötétebb színű madár száll velük. Két óra hosszat velük tartott a sötétebb tollazatú madár, majd leszállt a galambházra. Akkor ismerte fel, hogy a sötétebb színű galamb nem más, mint amelyiket négy évvel ezelőtt eladott egy budapesti tenyésztőnek. Ugyanarra a csappantóra szállt le négy év után, amelyiken régen kijárt. Az egri kék galamb tehát csaknem annyira ragaszkodik az otthonához mint a postagalamb (Columba domestica tabelaria). Több mint 21 évvel ezelőtt beszélgettem a fajtáról Domborócki Lajos egri tenyésztővel, aki akkor 83 éves volt, és visszaemlékezései komoly alapul szolgáltak az akkor végzett kutatásaimhoz. Elmondotta, hogy régen az egri kék falka 8 órát is fenn tartózkodott a légtérben. Megfigyelték, hogy a falka rendkívül apró köröket ír le a levegőben. Ezért nevezték el az egri kék galambot keringőnek is. Egri, mert Egerben tenyésztették ki, kék, mert acélos kék színű a tollazata, keringő, mert a röpmodora a keringő galambokéhoz hasonló. Az egri kék keringő galamb képes 1 méteres körben pillanatok alatt megfordulni. Ezt a produkciót azonban egyetlen más keringő galambfajta nem képes utánozni. Domborócki Lajos szerint az egri kék a világ leggyorsabban repülő galambfajtája. Elmondotta azt is, hogy ,,az ő idejében" a tisztavérben tenyésztett egri kék küllemileg hogyan nézett ki. Középhosszú, erős végű, gyors repülésre nagyon alkalmas szárnyak, trapéz formájú fej, középhosszú, erős fekete csőr, világos tiszta (üveg) szem, szürkésfekete szép nagy szemgyűrű, élénk piros színű lábak, fekete körmökkel, ezek voltak a főbb jellemzői ennek a világhíres galamfajtának. A galamb tollazatának színe a háton sötét, szilvakék, a hím világosabb, a tojó sötétebb háttollazattal. A hastájékon levő tollazat valamivel világosabb, mint a háton. A fajtiszta egyedek egyik igen lényeges értékmérője az „értelmes fej" és a szem csodás szép kombinációja. Amint azt már az előzőekben említettem, 21 évvel ezelőtt jártam Egerben adatgyűjtési céllal. Felkerestem Bóta Istvánt és Domborócki Lajost, aki akkor 83 éves volt. Mikor beléptem az udvarába így fogadott:,,. . . .miért nem jött már korábban? Valamikor a kutya sem nézett a galambtenyésztőkre. Szebbnél szebb állománnyal rendelkeztünk, de soha egy sort nem írtak rólunk és galambjainkról. Senki nem irányított, nem szervezett bennünket, és így szakmai vonatkozásban is magunkra voltunk utalva. Magányos szigetként éltünk ki-ki az ő saját falujában, környezetében, különböző fajtát tenyésztve. Én már 83 éves vagyok, ebből 63 év alatt ez az első eset, hogy újságíró lépett az udvaromba. Látta volna fiam Ebneth János és Szabó Pál egri kék galambjait. Igazi egri kékesek voltak. Ók már az élmagaslott csapatot felülről nézik. . ."fejezte be nyilatkozatát Domborócki Lajos. Ami igaz, az igaz, ma a gazdasági galambfajtákat tenyésztőket a pecsenyegalamb, a hústermelés érdekében szervezetten irányítják. A galambtenyésztés termelési ágazat lett, és akár pecsenyegalambról, akár dísz-, vagy röpgalambról van szó, az mind nemzeti vagyon, mert a felesleget külföldön jó pén106