Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖZLEMÉNYEK - Szikora András: Adatok az egri kék galambfajta eredetének és kitenyésztésének történetéhez • 101

világosabb hasú, rövidebb, de erős csőrű, tiszta szemű, nagyobb és szürkésebb szemgyűrűs, piros lábú, fekete körmű és csőrű galamb lett. Ez az egyik ágazat, amely visszanyúlik abba az időbe, amikor elindult ez az értékes speciális magyar galambfajta. A másik ágazat a századforduló idejére a következőképpen nyúlik vissza. A századunk elején élt Egerben az Irgalmas Kórházzal szemben egy Binét Sándor nevű csont- és rongykereskedő. Nagyon féltékenyen őrzött, domborúbb fejű és szinte parázsló szemű „egri kék"-jei voltak, amelyeket semmilyen áron, senki fiának nem adott el. Ebben az időben volt fiatalember Ebneth János kalaposmester, akire a ma élő egri galambtenyésztők is megkülönböztetett tisztelettel emlékeznek. Mivel Ebneth János Binét Sándortól galambokat nem tudott legálisan venni, ezért nem a legkorrektebb megoldás tválasztotta. Binét Sándor kocsisának jelentős mennyiségű verpeléti leveles dohányt adott, hogy „szerezzen" számára néhány példányt a féltve őrzött galambokból. Az így szerzett galambokhoz sikerült Ebneth Jánosnak a szintén féltékenységben szenvedő Stupka Jánostól „befogni" néhány fiatal galambot. A már meglevő galambállományába bevitte mind a két ,,új vérvonalat". Ezzel az egyáltalán legálisnak nem mondható akcióval sikerült a kiöregedő Binét Sándortól és Stupa Jánostól átvenni a stafétabotot, és tovább nemesíteni az egri kék galamb „alapanyagát". Teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az egri kék galamb fénykora Ebneth János tevékenységének idejére esik. ő már nem volt szakmai soviniszta, átadta a galambokkal együtt a tapasztalatait, és arra törekedett, hogy minél többen, minél szélesebb körben tenyésszék az egri kék fajtát, amelyet abban az időben rögzítettek önálló fajtának. A szájhagyomány szerint Ebneth János még „vadgalamb" ön vért is vitt az új fajtába, de ez már olyan misztikus legenda, amit tételesen bizonyítani nem lehet. Az viszont elvitathatatlan, hogy az egri kék galamb igen sok vonatkozásban hasonlít a „nagy őshöz" a szirti galambhoz. Az egri kék galamb igen temperamentumos, kiváló tájékozódóképességű, rendkívül gyors repülő és szívós, kitartó röpkészséggel rendelkező fajta. Megállapítható, hogy Ebneth János tenyésztői, nemesítői munkásságán keresztül jött létre az 1920-as évek végén a már hivatalosan is elismert egri kék galambfajta. Ebben az időszakban Felső-Magyarországon tömegével tenyésztették ezt a fajtát, mert a Mátra és a Bükk hegység közelsége miatt a héjától, sastól, kabasólyomtól csak az egri kékek tudtak elmenekülni. Bóta István egri tenyésztő a következőképpen jellemzi az egri kék fajtát. Az egri kék galamb jellemzői a sötét nyak, lapos, kissé hosszúkás gyíkfej, a háta világos két szép szalaggal. A két fekete szalag nem futhat ki a hátmezőbe. A hasalj világosabb. A farok 12 tollból áll. A farkat a két szélső tollban húzódó világosszürke, majdnem fehér csík szegélyezi. A farokvóg két centiméteren fekete. A hasaljban és a lábszáron fehér folt nem lehet. A köröm fekete. A galamb körömhegyen áll, szépen, kecsesen. A csőr középhosszú és egyenes. A hím hossza átlagosan 30 cm, a tojóé pedig 28 cm. A galamb súly 25—28 dkg. A szembőre — egriesen a szembőnye — sötétszürke, a szemmező hófehér. A pupilla zárt, s nem futhat ki a szemmezőbe. Ennyit az egri kék galamb külleméről. Néhány gondolat az egri kék galamb repüléséről. Jelenleg 2—3 órán át repülnek röpmagasságon és középmagasságon. Röpmodora nagyon szép, jobbra, balra, hanyatt fordul. Az egri kék galamb 2—3 óra alatt többet dolgozik a levegőben mint a röpgólyás galamb 7 — 8 óra alatt. A falkában szálló 16—20 galamb képes 1 méter sugarú körben megfordulni. Talán még azt kell megem105