Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

22. Lehoczky, 1967. 99. 23. U.o. 99-100. 24. Bagólyuk szénre utaló név. A bagós szénről, a "bagóról" kapta nevét, amely rendszerint kibúváson fordul elő, amikből a környéken néhányat bányásztak is. 25. Lehoczky, 1967. 100. 26. A kantinban élelmiszer, hús és hentesárú, valamint italmérés volt. Üzletvezetője 1932-ig Morvái Ágoston kereskedő. Az üzlet helye Egercsehi Bányatelep főútján a baloldali utolsó ház. Az épület jelenleg a Bányász Művelődési Ház. — Péró Nándor (Egercsehi) ny. bányász szíves közlése. 27. Heves megye földrajzi nevei. I. Egri járás. 51. 28. Szegő László egri gyógyszerész 1911. október 1-én vette át Egercsehiben a Magyar Királyi Gyógyszertárat és vezetését 1916. október l-ig látta el. 1920-tól Medgyessy György gyógyszerész működik a telepen. — HmL. XI-l/a/10. 29. Egri Újság, 1908. VII. 16. 2. 30. Lőrinc, 115. 31. Egri Újság, 1908. VII. 16. 2. 32. Lőrinc, 115. 33. Munkásmozgalom-történeti Lexikon, 664. 34. Lehoczky, 1967. 99-100. 35. Szecskó Román, (Egerbocs) 81 éves bányász szíves közlése. 36. Lőrinc, 115-116. 37. Szecskó Román (Egerbocs) 81 éves bányász szíves közlése. 38. Uő. 39. Lőrinc, 98. 40. Az I. világháború alatt a Monarchiában általános gyakorlat volt, hogy a magyar katonákat nemzetiségi területre vitték, s az idegeneket pedig magyarországi laktanyákban helyezték el. így érkeztek az egri 60-as háziezred helyére a csehországi Kuttengergből cseh katonák. 41. Az 1917 augusztusi sztrájk szervezői: Ipacs Gáspár (Egerbocs), Józsa Ödön (Egerbocs), Klósz Pál (Egercsehi bt.), Kanalas János (Egercsehi bt.), Riegler János (Egercsehi), bányászok voltak. — Szecskó Román Egerbocs, 81 éves bányász szíves közlése. 42. Lőrinc, 98. 43. H.M. Hadtörténeti Levéltár. B.I.2. 1916-1918. 4615-3584 sz. cs. I. világháború iratanyaga. 198/58. sz. E helyen szeretném köszönni Dr.Misóczki Lajos főiskolai adjunktus szíves segítségét. A sztrájk szervezéséhez a következőket szeretnénk hozzáfűzni. A szakszervezetek az alapszabály szerint, csak nevelő tevékenységet folytathattak. így már a század elejétől a sztrájkok szervezése, a sztrájksegélyek gyűjtése és elosztása az un. "szabad szervezetek" hatáskörébe tartozott. Ezek a szervezetek féllegális alapon működtek, s valójában a bizalmiak testületét jelentették, így az 1918. februári egercsehi sztrájkot is a szabad szervezetek, a bizalmiak testülete szervezhette. Magyarországon 1918. január 28-án hagyták jóvá a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének, az országos bányász szakszervezeteknek alapszabályát. Jelenlegi adataink szerint nem tudjuk pontosan mikor alakult meg Egercsehiben a bányász szakszervezet. Arra vonatkozóan, hogy 1918 derekáig létrejött, egyetlen adat utal. Az egercsehi bányászok bizalmi férfiait 1918 nyarán katonának bevonultatták. Ali bizalmi: Barta Béla, Bájer György, Berecz János, Csordás Mihály, Demeter Albert, Makkai László, Molnár Szaniszló, Oravecz Ádám, Stefancsics Ferenc, Tompos István, Tóth Domonkos családja számára segélyt gyűjtöttek a helyi bányászok. — Lehoczky, 1975. 90. 44. HmL. XI-l/b/51/32. Az egercsehi bánya munkáslétszáma. 45. Schwálm, 318. 46. Stark Ferenc Eger, 80 éves bányász szíves közlése. 47. Szecskó Román Egerbocs, 81 éves bányász szíves közlése. 48. EBI. Bányahatósági körrendeletek. 1908-1929. 49. Lőrinc, 156-158. 50. Egri Munkás, 1911. III. 4. 7. 51. Uo. 52. Magyarország története VIII. kötet. 604. 53. Simon Sándor (Eger) bányamérnök szíves közlése. 54. Magyarország története VIII. kötet. 604. 55. Szekeres, 16-17. 144