Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5

Hermán Ottó 1887-ben két féle cégét írt le: a székely és a magyar cégét. A székely cége ,,V" alakban rekesztette el egy sorban a folyót, s a csúcsában található kapuba állított bocskorvarsa fogta meg a halat. Ezt a rekesztéket csak gyorsfolyású hegyi vizeknél használták

35

, s természetesen nem vizahalászatra, de működési elve az Oláh Miklós által leírtakhoz hasonló rekesztő halászat elvén nyugszik. 3. ábra. A magyar szegye Hermán Ottó szerint. A magyar cégénél a folyót keresztbe átszelő gerenda a mederbe vert cölöpökön nyugodott. A gerendához támaszkodott a mederbe ferde állásban sűrűn bevert cölöpsor, mely útját állta a vonuló halaknak. A folyót teljes szélességében elrekesztő magyar cége közepén volt a kapu, melybe a halászok kámzsahálót állítottak. A halász a kapu felett a gerendán helyezkedett el, s úgy tette be és emelte ki a hálót. Hermán Ottó ezt az úgynevezett magyar cégét tartotta a történeti cégének.™ Valóban ez nagy rokonságot mutat az Oláh Miklós által leírt középkori szegyéhez. Figyelemre méltó és érdekes illusztráció maradt fenn Marsigli Dunáról szóló munkájában. Az ő általa ábrázolt dunai szegye nem rekesztette el a folyamot teljes szélességében, hanem a folyó medrébe, a folyás irányába egymás mellé párhuzamosan és sűrűn levert két gerendasorból állott melyben mint egy folyosóba beleúszott a vándorló viza, s a szegye másik végében felállított zsákszerű nagyméretű háló zsákmányául esett.

37 Tanulságos a szegye szavunk ismerete, melyet középkori okleveleink latinul általában clausura-n&k ( „clausura", vagy ,,clausurapiscium"), ritkán azonban 9