Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Kapor Elemér: Az Egri Dalkör története • 62

Ez az Egri Dalkör sem lépett fel többé a felszabadulásig. A német megszállás alatt össze sem jöttek a dalosok. A front mindegyre közeledett. Túl kellett élni emberek elhurcolását, állatok elhajtását, bombákat és halottakat, a nyilas propaganda által megfélemlített családok menekülését, és akik megmaradtak, akik feljöttek az óvóhelyek és pincék mélyéből, ismét elkezdtek énekelni az új világra ébredés megújult kedvével. Az első hangversenyt 1945. szeptember 10-én, a város Kultúrpolitikai Bizottságának kezdeményezésére a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezte a Nemzeti Segély céljára.

254 A műsorban az Egri Dalkör és az Egri Zeneegyesület szerepelt, ugyancsak szerepelt a két egyesület november 29-én, a város felszabadulásának első évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Városi Színházban, ahol a Dalkör a magyar és szovjet himnuszt énekelte.

255 A Dalkör 1946-ban rendezte első Önálló hangversenyét,,Ifjúság, dal, szerelem" címmel, aLyceum dísztermében. Az első méltatás is ekkor jelenik meg a sajtóban: ,,A jó hanganyaggal rendelkező, dalszeretettől áthatott, odaadó együttes nagyszerű élményt nyújtott".

256 Megszólal az együttes minden ünnepélyes alkalomkor.

257 Szeptember 28-án Ózdra látogat el, hogy felpezsdítse az ózdi zenei életet.

258 1947. Énekel az együttes a Köztársaság Ünnepén, ahol Ortutay Gyula mond beszédet,

259 majd a harmadik szabad május 1-én, melynek műsorában a Marseillaiset énekli.

260 Július 19-én hangversenyt rendez a Szabadművelődési Felügyelőséggel karöltve a Lyceum dísztermében.

261 Emlékezetes sikerrel mutatja be Kodály „Molnár Anna" c. balladáját. Ezzel a székely balladával szerepel a siófoki országos dalosünnepélyen

262 és vegyeskara kiemelkedő sikert arat. Az ózdi ének- és zenekar augusztusban adja vissza az egri dalosok látogatását s a Korona (ma Park) szálló kertjében hétszáz főnyi dalos és zenész gyűlik össze.

263 Az esti hangverseny előtt mindössze egyetlen próbát lehet tartani, az együttes sikere tehát bravúros teljesítménynek mondható, s mutatja mindkét egyesület készültségét és a karmester szuggesztív fegyelmező erejét. 1948. Az 1848-as emlékkiállítást nyitja meg énekszámával az Egri Dalkör, majd Budapestre kap meghívást rádiószereplésre.

264 Ezután hosszú csend következik. Ezekben az időkben kezd átalakulni az ország termelési rendje, kezdődik a szocializmus alapvetésének munkája. Az Egri Dalkör régóta, mintegy fél évtizede zömmel az iparosságra támaszkodik, hanganyagának jelentős részét az iparosság adja, onnan részesül némi anyagi támogatásban is. Az új élet szervezéssel indul, megalakul az iparosság szabad szervezete, de a KIOSZ mellett megalakul a közös termelés formája és köteléke is, termelni kezdenek a kisipari szövetkezetek is. Megváltoznak az iparosság személyi és munkakörülményei, az időbeli és személyi önállóságot a közös munka fegyelme és kötöttsége váltja fel. Az ezzel kapcsolatos lelki válság is érezteti hatását a Dalkörben. A létszám ingadozni, sőt csökkenni kezd, az iparosság egy része még a kisiparban, másik része a szövetkezetben dolgozik. A megye és város művelődési osztályai a Művelődési Minisztérium támogatásával megszervezték a Városi Zeneiskolát, megfelelő szaktanárokkal, abban az épületben, ahol eddig az Egri Dalkör próbaterme volt. Ez az intézkedés, amennyire nagyszerű távlatokat nyitott az egri zenei élet jövője szempontjából, annyira bénítólag hatott a Dalkör működésére, mert egyenlőre helyiség nélkül maradt. Lényegében már csak a neve és karnagya a régi. 84