Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Kapor Elemér: Az Egri Dalkör története • 62

akadémiai tanár) tartott előadást Prágáról s a Dalkör Öt énekszámmal szere­pelt. A farsangi reuniót is megtartották s a közönség zsúfolásig megtöltötte a Kaszinó nagytermét, 152 és a rögtönzött tánc hajnalig tartott. A legutóbbi or­szágos versenyen szép eredménnyel szerepelt Egri Polgári Dalkör bejelentette, hogy részt vesz a legközelebbi, az 1914-ben rendezendő országos versenyen és hangversenykörútra indul. 153 A kóruskultúra örvendetes terjedését mutatja, hogy az Egri Cifranegyedi Ifjúsági Egyesület és Népénekkar március 8-án hangversenyt rendezett a Mária utcai földműves olvasókörben. 154 Június 10: az utolsó reunió a Kaszinó kerthelyiségébe, utána tánc. Tizennyolc nap múlva Princip Gavrilo pisztolygolyója megadja az alaphangot a következő négy év kórusának: a fegyverek, a halálordítások szörnyű kakofoniájának. Ezekben az években egyedül az akkor már napilappá fejlődött Egri Újság jelent meg dr. Setét Sándor ügyvéd felelős szerkesztésében, s ebben a frontok haditudó­sításai, távirati és telefonhírek a fontosak. 1919-ben ad hírt a lap arról, 155 hogy március 15-ét megünneplik az összes forradalmi pártok, s az ünnepségen az Egri Dalkör a Szózatot és Him­nuszt énekli. Május elsejét különös dísszel kívánja megünnepelni a munkásság. Ebben az évben munkás dalárda is működik Egerben, de létrejöttének, műkö­désének körülményei nem ismeretesek. 156 Ha fogyatékosan és töredékesen is, de életjelt ad magáról a Dalkör a háború után. Tagjai készséggel vállalnak szerepet a Tanácsköztársaság művelődési politikájának megvalósításában. így a Vörös Esték rendezvényein az Uránia filmszínházban, 157 majd az 1919. július 5-én a Városi Színházban rendezett gyermeknapon szerepel. 158 1920. A Tanácsköztársaság megszűnte után két szerény számmal lép fel a Dalkör az Egri Műkedvelők hangversenyén. 159 A műsor ismeretlen. Ugyan­csak szerepel a Területvédő Liga Heves megyei köre alakuló gyűlésén. 160 Júniusban rendezi meg első érsekkerti mulatságát, majd reunióját a Korona vendéglőben. 161 1921. A sajtó egyre komolyabban kezd foglalkozni az egyesülettel. 162 „A háború — írja az egri Népújság — sokat ártott a Dalkörnek. Tagjait a len­gyel mezőkre, az orosz mocsarakhoz, a Doberdó sziklái közé szólította a kötelesség. Csak újabban verődtek össze, akik megmaradtak, vagy hazatértek a hadifogságból. Most új erővel kíván az egyesület bekapcsolódni a város életébe és a művelődés mun­kájába." A cikk a közönség anyagi és erkölcsi támogatását s új énekesek je­lentkezését kéri. A megújulás jegyében augusztus 18-án rendezett hangversenyt a Dal­kör. 163 Erre az alkalomra Egerbe érkezett a Magyar Dalos Szövetség vezető­sége, és a Budapesti Polgári Dalkör nyolcvan tagú énekkara, annak jeléül, hogy a Dalos Szövetség országos ügynek tekinti a Dalkör újjászervezését. Tulajdonképpen dalosünnep volt ez. A hangverseny másnapján délelőtt a Lyceum nagytermében rendeztek matinét a budapesti dalosok, ahol Goreczky Zsigmond a Szövetség ügyvezető elnöke mondott bevezetőt, Véssey Ede fő­titkár pedig a falusi dalárdák alakításának tervezetét ismertette. Fellépett ekkor az immár két földműves dalárda is, a Cifranegyedi Földműves Ifjúsági Egylet vegyeskara Medák Alajos tanító vezetésével s a Keresztény Szociális Egyesület Földműves Ifjúsági Férfikara Thun Endre tanító vezényletével. Este a megjelent mintegy kétszáz főnyi dalos hangversenyt adott a város népének a vár Dobó bástyájáról. A Dalkör „hivatalos" megújulása az évi tisztújító közgyűlésen ment végbe. 164 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom