Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Kapor Elemér: Az Egri Dalkör története • 62

szobor megkoszorúzása alkalmával dr. Maczky Valér mondja az ünnepi beszédet. Maczky Valér különben indítványt terjeszt a képviselőtestület elé: hívja meg a város az 1907-es országos dalos versenyt Egerbe.

110 A szombathelyi küldöttséggel együtt utazott Jankovics Dezső polgármester s ott személyesen tárgyalt az Országos Szövetség vezetőségével. A tárgyalás eredményeként az Országos Szövetség elfogadta a város meghívását. 1906. Maczky Valér az év elején beterjesztette az egri országos dalverseny szervezeti rendjét.

111 A tavaszi hangversenyt kisszámú közönség hallgatta végig,

112 s minden figyelem az egri dalverseny felé fordult. Az egri ünnep három nevezetes eseményt foglal magában. Ekkor lesz az országos verseny, ekkor ünnepli a Dalkör fennállásának negyedszázados évfordulóját, s ekkor leplezik le a Dobó-szobrot, Stróbl Alajos alkotását. A rendezőség létrehozta a nagybizottságot dr. Samassa József bíboros érsek elnökletével.

113 Védnökök, díszelnökök névsora került nyilvánosságra, elnök a polgármester, az alelnökök közt szerepel Gárdonyi Géza is. Minden életmegnyilvánulásra gondolni kell, ezért megalakították a központi, a fogadó és kalauzoló elszállásolási, ünnepségrendező, sajtóügyi, reklám, művészeti, pénzügyi, műszaki és élelmezési bizottságokat. A Dalkör megjelent Füzesabonyban Rákóczi hamvainak fogadásán, ahol Pósa-Pogatschnigg „Kuruc dal"-át, beszentelés után pedig a Szózatot énekelte.

114 1907. Az év az országos verseny előkészületeivel telik. Egerben akkor három hetilap jelent meg: az Egri Híradó, a H evesvár megyei Hírlap és az Egri Újság. Mindhárom terjedelmes cikkekben foglalkozott a rendkívüli eseménynyel. A Dalkör még megtartotta tánccal egybekötött farsangi estjét,

115 de a többi időt a rendezés munkájára fordítja. Pályázatot írnak ki az építmények elkészítésére.

116 Az Érsekkertben felállítandó fedett dalcsarnok, a színház előtti koszorúzási emelvény, a diadalkapuk építése éppúgy szerepel a kiírásban, mint az illemhelyeké. A rendezőség felhívja a vendéglátó ipart, készítsen árajánlatot 2000—2500 személy öt napi ellátására.

117 Befutnak a nevezések a régi történelmi Magyarország minden részéből

118 Buda, Pécs, Kassa, Miskolc, Balassagyarmat, Mármarossziget, Kolozsvár, Debrecen, Szeged, Szabadka, Arad, Temesvár, Lúgos, Győr, Szombathely, Czegléd, stb.

119 A verseny első csoportjába (nehéz műdal) 15, a másodikba (könnyű műdal) ugyancsak 15, a harmadik csoportba (népdal) 7 dalosegyesület nevezett be. Feltűnőnek ígérkezett a mezőkövesdi földműves dalárda szereplése, mert ez az egyetlen földműves egyesület. A sajtó közölni kezdte a nevesebb egyesületek történetének vázlatát.

120 A közönség viselkedésére is gondot fordítottak.

121 A rendezőségnek meg kellett küzdenie a vendéglősökkel.

122 A vendéglátó ipar erre az alkalomra száz százalékkal magasabb árakat számolt. (Egy személy 3 fogásos ebédjéért, és 1 fogásos vacsorájáért 4 koronát akartak kérni a szokásos 1 korona 96 fillér helyett.) „Vendégeinket nem engedjük kizsarolni"-írta a sajtó, s ez a figyelmeztetés elég is volt a mohóság megfékezésére. A városról Türk Frigyes írt ismertetést, füzet alakjában,

123 ezenkívül hat alkalommal külön lapot szerkesztett Breznay Imre. Az ünnepségek augusztus 15-én kezdődtek és öt napig tartottak.

124 Három vonat hozta a 2500 főnyi dalost, akik zászlóik alatt vonultak be a városba. A színház előtt koszorúslányok helyeztek koszorút a zászlókra. Minden egyesületnek megvolt a koszorúslánya, akiket másnap este, a kötött számok versenye után dalárdájuk szerenáddal tisztelt meg. Az egész város zengett a szebb71