Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Kapor Elemér: Az Egri Dalkör története • 62
Berzy László lettek megválasztva. Fényes, szép jövőt és siker dús működést kívánunk e társadalmi életünk terén valóban hézagpótló egyesületnek". Az alapszabály tervezetét a dalkör vezetősége felterjesztette a belügyminiszterhez 5 ,,s aziránt is megtétettek a kellő lépések, hogy az egylet a képezdei zenetermet, mint ezidő szerinti ideiglenes dal-helyiséget, állandóan használhassa". Dr. Samassa József érsek rövidesen értesítette a dalkört, 6 hogy a Lyceum zenetermének használatát engedélyezi. Ezt a tényt az EGER így kommentálja: ,,Őexcellenciája ezzel felmenti az egyesületet az anyagi gondok nehézségeitől s a polgárságot mindama zaklatásoktól, melyekkel egy új egylet alakulása karöltve jár. A 60 tagot számláló egyletnek tagjai meglepő pontossággal járnak el a próbákra, melynek eredménye a gyors előrehaladás. A hatalmas férfikar összhangzó dalai a tanulási órákra nem csekély számú közönséget szoktak gyűjteni a lyceumi járdára, hol egy díj nélküli sétahangverseny élvezete kínálkozik". A belügyminiszter jóváhagyta az egyesület alapszabályát 7 s így a dalkör 1882. november 4-én tartott közgyűlésében magát törvényszerűleg megalakultnak mondotta ki, a tisztikaron belül pedig a következő változtatásokat eszközölte: ,,ellenőrül Berzy László, jegyzőkké Vályi Albert és ifj. Székely János, választmányi tagokká Párizsa János, Rudassy János, Éliássy Ferenc, Mednyánszky Sándor, Fejér Béla és dr. Akantisz Jusztin lettek megválasztva. Elhatároztatott, hogy a társulat az országos dalszövetkezet kebelébe magát fölvéteti." Az egri sajtó jellemző helyzetképet fest az Egri Dalkör megalakulása mögé 8 „Társadalmi életünk" címmel: „Beállottak a hosszú téli esték s velük az unalom is, városunk e gyakori vendége. Utczai sétáink a feneketlen sár miatt megakadtak, sőt azt mondhatnók, hogy teljesen szünetelnek, kávéházaink oly primitív berendezésnek, hogy a legszerényebb kívánalmaknak sem felelhetnek meg, nagyobb szabású vendégházunk, vagy éttermünk sincs, vendéglőink legnagyobbrészt úgy látszik csak azon céllal látszanak bírni, hogy tulajdonosaikat az éhhalál elől megóvják, színtársulat pedig vajmi ritkán látogat el hozzánk. Legalább egy oly egyletünk lenne, mely tudományos vagy egyéb közérdekű felolvasások által igyekeznék oktatva mulattatni. Egerben az ivászaton kívül vajmi nehezen lehet testet, lelket üdítő szórakozásra találni. Eddigelé nem volt oly tényezőnk, mely társadalmi életünk jegét megtörni és felolvasztani képes lett volna, de ma már bírunk ilyet városunkban az újonnan alakult dalár egyletben." Az Egri Dalkör első nyilvános szereplése az év karácsonyán történt a főszékesegyházban 9 ahol két egyházi éneket adott elő. Este szerenáddal tisztelgett özv. Mossóczy Jánosné ablaka alatt, aki zászlót ajándékozott az egyesületnek. A tagok fáklyavilágítás mellett vonultak fel és hét szép dalt énekeltek. Az ünnep másnapján adta első hangversenyét az Egri Dalkör az Egri Kaszinó nagytermében. Erről a szereplésről mindössze annyit írt a sajtó, hogy tíz szám szerepelt a ,,műsorozaton" s a ,,Hallom, gyöngyvirágom" címűt meg kellett ismételni. A sajtó egyébként a következő évben feltűnő helyen és módon foglalkozik az egyesülettel, M. V. aláírással hosszú cikk méltatja szereplését. 10 A Dalkör működése nem egyes körök, társadalmi osztályok mulatsága, hanem az egész polgárságé. Örvendetesnek tartja, hogy az egyesület az egyházi ének művelését is tervbe vette, így nemcsak magát óvja meg az egyoldalú fejlődéstől, hanem városunkban a templomi bizarr barokk zene egyoldalúságát is ellensúlyozhatja, a klasszikus vokálstílus életrehívásával. Megemlíti a cikk írója, hogy a Dalkör pártoló tagok gyűjtését tervezi, akik évi 2 forintot fizetnének s ezért évi két hangversenyt rendez számukra az egyesület. 63