Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34

s megszilárdulva szoros kapcsolatban volt a gazdasági s ennek vetületként jelentkező társadalmi renddel s visszahatva arra, segítette, vagy akadályozta annak fejlődését. Az országos feudális nemesi jogon belül a XIX. század jobbágyfelszabadításáig bőséges lehetőség volt a partikuláris jogok érvényesülésére s kedvezett ez a kor annak, hogy az emberi magatartások szokásjoggá merevüljenek. De még a XIX. század elejének szokásjogát sem szabad úgy tekintenünk, mint véglegesen megmerevült statikus tömeget, mert mint a felhozott levéltári és információs adatgyűjtések anyaga bizonyítja, ez a szokásjogi anyag folyton változott a szerint, ahogy az ezt létrehozó nemesség gazdasági érdekei kívánták. A XIX. század második felének magyarországi kapitalizmusa még nem változtatta meg alapvetően a feudális jogviszonyok közt élő falun kialakult jogszokásokat. A magyarországi kapitalizmus nem forradalommal söpri el a feudalizmust, hanem kompromisszumot köt vele s engedi élni továbbra is azokat a jogszokásokat, amelyek nem háborgatják az ő köreit. így mentődtek át Ivád népi életében is olyan feudális korból maradt magatartások és szokások és jogszokások, melyek a mai ember előtt már csökevényként hatnak s melyek fennmaradásának jelentősége nincs. A tanulmány alapjául szolgáló információ és adatgyűjtés Ivádon közel harminc évvel ezelőtt történt. Azóta Ivád szocialista község lett s a falu életében a jogszokások jelentős változáson estek át. A jogszokások legtöbbje már csak az ivádi öregek emlékében él s a szocializmus nivelláló hatása alatt legtöbbjük értelmét vesztette. A jogélet olyan jelenségei, melyeket a büntetőjog területén észleltünk, ismét teljesen átalakultak, számuk és jelentőségük csökkent. Ami megmaradt, jogtörténeti emlék csupán, ami azonban tanulságos és ezért szívesen nyújtjuk át az olvasónak. JEGYZETEK 1. Ez a tanulmány kiegészítő része e folyóiratban „Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában" c. jogtörténeti tanulmányomnak. A tanulmány anyaga 1949. évben a községben végzett anyaggyűjtés során szerzett helyszíni információkon s a szerző által a Heves megyei, valamint az Országos Levéltárban végzett gyűjtésen alapszik. A helyszíni információk gyűjtésében a szerzőn kivül tanszéki munkatársai, Acsádi György, Kulcsár Kálmán és Urbán Miklós vettek részt. Iváddal szomszéd község és járási székhely: Pétervására szokásjogát a munkaközösség tagjaként Tóth Zoltán György gyűjtötte össze, kinek anyagát, valamint a dr. Bíró Károly pétervásári ügyvéd információit összehasonlításul szintén felhasználtam. Az anyaggyűjtés alapján a tanulmány 1949-ben készült, így a „ma" megjelölések 1949-re vonatkoznak s az 1949. évi állapotot rögzítik. 2. Ivádi Dávid József sz. 1884. v. községi bíró közlése. 3. Nagy István tanító. 4. I. Dávid József. 5. Szilágyi Sándorné, Ivádi Epro Margit. 6. I. Sulyok István, 1949. 7. I. Sulyokné I. László Borbála, 65. éves. 8. I. Sulyokné I. László Borbála. 9. I. Sulyokné I. László Borbála. 10. I. Sulyokné I. László Borbála. 11. Nagy István tanító és I.Ignác Sándor kisbíró kézirata. 12. I.Sulyokné I.László Borbála. 13. Acsádi György gyűjtése. 14. I.Ignácz Sándor kisbíró kézirata. 15. LLászló Ernőné, 6. házsz. 16. Dr. Bíró Károly ügyvéd, Pótervására. 5o