Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34

át az uralmat. Magyarországon még nem volt így. Ferenc császár és király uralkodása a reakció megerősödését jelentette. Hiába emelték fel szavukat az országgyűlésen a középnemes, itt-ott főnemes birtokosok a haladás egy-egy gátjának felszámolásáért, az udvarnál is, a maradi középnemességnél is süket fülekre találtak. A köznemességnek pedig az az alsó rétege, amelyhez az Ivádi család legtöbbje, a Hegyi-had kivételével tartozott, kiváltságainak védelmében a nemesi jogokkal élve, védett mindent, ami a múltat jelenti, mert úgy érezte, a jövő csak rosszabb helyzetet hozhat számára. Feltörekvésre se kedve, se módja, a határ már több megélhetést, jobb módot az akkori termelési rendben nem biztosított. Feljebb nem tud törni, tehát belesüllyed a megmerevedett feudális rendbe. A higgadtabbja, módosabbja, akinek veszítenivalója van, beletörődik, s legfeljebb a megy egy üléseken, ahol voksa van, a fokosát forgatja és leadja voksát annak, aki jobb áldomást fizet. Az, amelyik kivágyik ebből a vigasztalan egyhelyben topogásból, vagy katonának megy, vagy betyárnak áll be. Ha pedig ennyire nyíltan nem akar kiválni meghitt társadalmából, orgazda, vagy a betyárok bújtatója lesz. A fiatalabb, akiben buzog a virtus, állandóan verekedik, őt nem lehet lekapni, mint valami jobbágyot, vagy zsellért és 25-öt verni a becstelenebbik felére. Legfeljebb tiszti keresetet indítanak ellene, s megússza egy-két hét áristommal. Ha sikerül, azt is elkerüli. De ez a társadalom, amelyik abban leli gyönyörűségét, hogy a saját maga rendje ellen bűncselekményt bűncselekményre halmozzon, halódó társadalom. Megérett arra, hogy átadja helyét egy fejlődőnek. Az új társadalom azonban még csak évtizedek múlva érkezik ide. Addig az ivádi köznemesek vétkeznek a fennálló rend ellen, lopnak, verekednek és hatalmaskodnak. Az egész XIX. század eleje tele van a Heves megyei büntetőjegyzőkönyvekben az ivádiak verekedéseivel, melyekből könnyebb, súlyosabb vagy halált okozó testi sértések keletkeznek. 1808-ban Ivádi István, József és Mátyás a pétervásári kerülőt véresre verték. Ivádi Istvánt 20 frt. fájdalomdíj megfizetésére és 10 frt. büntetésre, Józsefet és Mátyást fejenkint 12 frt. megfizetésére Ítélték." Néha az ivádiak is szenvednek. 1821-ben Ivádi Mátyás és az egész Ivádi família esedező levelükben előadják, hogy a múlt évben aratás táján Barta Gáspár ivádi lakos Ivádi Mátyást doronggal megtámadta és leütötte. Kérik ezért Barta megfenyítését. A vármegye a szolgabírót megbízza a vizsgálattal.

100 A következő évben Ivádi József tol lovat lopnak. Kozma János bemondása alapján a kárvallott Deme Illést, a nováki csikóst vette gyanúba, akit azután megvert és magával hurcolt Ivádra. A vármegye törvényszéke Ivádi Józsefet 1 heti áristomra és 10 frt. megfizetésére ítéli hatalmaskodásért.

101 A verekedések a következő évtizedekben is folytatódnak. Ivádi Pál, Deák János, Kőnig Sámuel pétervásári pálinkafőzőt veri meg 1831-ben.

102 1834-ben Ivádi János és Antal egri mesterembereken követnek el méltatlanságokat.

103 Ugyanez évben Ivádi József, a Kis Laci fia és Bialos Gergely megverték Vancsó Pált, ami miatt tiszti keresetet kapnak a nyakukba.

104 Ez az év a verekedés éve. I. Veres Imre I. Józsefet veri el, akinek feljelentésére nyomozást rendelnek el.

105 I. László Antal és I. Ignác János ellen is verekedés miatt fenyítő per folyik.

106 Sokkal súlyosabb kihatása lesz annak, hogy ez évben május 15-én I. Páldeák János és Zsíros Utassy Mátyás Péter vásárán vásárkor Marsó György csendbiztost megakadályozták Sípos János tolvaj elfogásában és fenyegetően léptek fel ellene. A bűntetteseket azonnal lefülelik és bűnfenyítő per indul ellenük. Hiába kérik Pál52