Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34
Az ingó adás-vétel már sokkal egyszerőbb, mint az ingatlané. Ilyenkor még tanút sem kívánnak meg. Az állatot úgyis igazolja a járlat. A vásárlásnál azonban erősen alkudnak. Földvásárlásnál sokszor előfordul, hogy más ráígér a földre, s ezt természetesnek veszik. Ha azonban vásárban vannak, ivádi ivádira nem ígér rá. Foglalót szoktak adni: „leelőzik a vételt". 84 Az ivádi súlyt helyez arra, hogy a kötelmet pontosan teljesítsék. „Aki adós, az fizessen is". 85 A bérleti szerződéseket, különösen a feles bérletnél legtöbbször csak szóban kötik. írásba ritkán foglalnak, és még ritkábban kötik hatóság előtt. 86 A múltban az ingó adás-vételnél is többször fordult elő jogvita: 1824-ben Baruch Salamon pásztói lakos 43 forintos lovát Ivádi László Baktán sequestrumba vette, mert Baruch a tőle megvett tehén árából 16 frt-ot határidőre le nem fizette. A szolgabíró nyomozást tart és azt javasolta, hogy a lovat vissza kell adni Baruchnak, ha Ivádi megkapja a 16 frt-ot. 87 I. László I. Imrének is tartozik 23 frt-tal. A hitelező a vármegyétől rövid úton való kifizettetését kérte az összegnek. A vármegye törvényszéke azonban törvényes peres útra utasítja. 88 1835-ben Gergely István baktai lakos bort adott el Ivádi Lászlónak 20 vftért. Nem kapta meg a pénzét. Panaszt tett ezért a vármegyénél. A szolgabíróval kivizsgáltatják az ügyet. 89 Az ügy azonban addig húzódott, míg a panaszos meghalt, fia pedig kijelentette, hogy bizonyítani nem tud. 90 1840-ben Ivádi István azzal vádolja öccsét, Pált, hogy egyességük szerinti munkát nem teljesíti, a neki adott ház árából fennálló adósságát nem adja meg. A vármegye kiküldi a szolgabírót, intézze el ,,jó móddal a panaszt". 91 Úrbéri viszonyok Ivódon Az ivádi ember előtt megbecsült dolog a munka. A föld nem hoz termést, ha nem ad bele az ember verítéket, munkát. Már a kis gyermeket is munkára fogják, az asszony pedig éppen úgy kiveszi belőle a részét, mint az ember. A földmívelésben még a régi primitívebb munkamódszereket alkalmazzák. Itt még nem ismerik a szocialista termelés, a táblás gazdálkodás előnyeit. Benne gyökeresednek a százados feudális rendszer termelési rendjében, apró parcellákra hasított földjeiket nem is lehet gépesítéssel művelni s így még rendkívül sok felvilágosító munka szükséges, hogy az új termelési módokat és lehetőségeket elsajátítsák. A munkát azonban becsülik és ismerik ősidőktől fogva a közösségi munkát. A nehezebb munkát a rokonok elvégzik egymásnak kölcsönösen, és a rokonsági munka mellett mindig erősebben jelentkezik egy másik kapcsolat: a szomszédsági viszony is. A viszontsegítség általában pontosan nincs megállapítva, legfeljebb a szántásnál, ahol egy napi igaerővel végzett szántásért 3 napi napszámos munkát kívánnak. A gazdagok itt is visszaéltek azzal a helyzettel, hogy nekik voltak igásmarháik. Házépítésnél is segítenek egymásnak, de csak a közeli rokonok. 92 A munkaviszonyokat régen a jobbágy-földesúr viszonya szabályozta. Mint már említettük, az 1771. évben, az urbárium behozatalakor Ivádon 2 7/8 jobbágy sessio volt. Ebből 1 7/8 Orczy Lőrinc részéhez tartozott, akinek volt egy egész telkes, egy féltelkes jobbágya, és egy 3/8-ad telekkel redelkező. Egy sessioja pedig a Pállffy jusson Török Katalinnak volt, sezen két féltelkes jobbágy ült. 93 A többi föld, mintegy 5 sessionyi az ivádi közbirtokosságé, az 49
