Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5

Csege falu Böszörmény felé eső felét Parlaghi Pálnak, a tiszai Morothwa mocsárral és a ,,zegé"-ve\, valamint más királyi adománylevelekbeli javakkal együtt

139

. Csege területén a Tiszának szabályozása előtt egy hatalmas kiterjedésű kanyarja húzódott, de hogy hol volt a falu vizafogója nem tudjuk, s erre recens földrajzi név sem utal.

140 Csege északi határa és Polgár között, egy nagy tiszai kanyarban Csegeszentmiklós feküdt

141

, mely később beleolvadt Csegébe. Okleveles adatok híján nem tudjuk, hogy nevében a szomszédos, nála lényegesen jelentékenyebb Csegére történik-e utalás, vagy pedig aTisza abban a kanyarjában is volt szegye. A magyar nyelvtudomány elfogadott álláspontja szerint Csege falu nevét a ,,cégé"-töl, azaz a szegyétől nyerte. Ennek alapján bizonyos, hogy ott már a korábbi századok során is állott szegye. 10. ábra Vizafogó szegyek a Tiszán Pálkonya és Tiszapüspöki között. 25