Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5

király is megerősítette ezt a jogát, sőt megszabta a hajónként lerovandó sóvám összegét, mennyiségét. A vizafogónál létesített sóvám olyan lényeges birtokjogot jelentett, amelyben, — annak megsértése után, — visszaiktattatta az uralkodó birtokosát. Sikerült az egri káptalan oly fontos palkonyai vizafogó szegy éje helyének meglehetős pontossággal való topografizálása is. Palkony a XIII-XIV. század során több részbirtokos kezén volt. A tatárjárás után, 1245-ben az egri káptalannak adományozott Palkonyai birtok még nem volt kapcsolatos tiszai szegyével, melyhez a káptalan csak Dob-i Lőrinc fia István mester palkonyai részbirtokának megszerzése révén jutott. Egy 1338. évi oklevél szerint István mester birtokának tartozéka volt a(Tisza)Oszlár felé eső szegye.

96 Ennek megfelelően, egy 1292-es adat szerint Palkonya-Polgár-Oszlár délkeleti hármashatáránál, Polgár területén, a Tisza bal partján volt egy Cegefaka (azaz Cegefoka=Szegyefoka) nevű halastó a Tisza-part közelében, mely a folyóval összeköttetésben állott.

97 Ez a földrajzi név még a XVI. század középső harmadában is élt Palkonya és Oszlár határán. 1561-ben egy részletező határjárás a Tisza partjától ,,egy nyíllövésnyi távolságra"

98 írja le, és Chekefoka néven említi.

99 Egy ugyanezen évben felvett másik tanúkihallgatás során így beszélt róla egy tanú: ,,. . .Chegefoka nevű patak medre, mely most ki van száradva".

100 AZ ALÁHÚZOTT FALVAKBAN SZEGYEK VANNAK A TISZÁN 0 1 2 3 KM 7. ábra. A palkonyai és kürti szegyek topográfiája. 19