Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123
Lipót akna megszűnéséig csökken. Viszont általános jelenség, a hazai bányászatban jelenleg is előfordul, hogy a felszámolásra ítélt bánya az utolsó években termelékeny. A magyarázat az, hogy nincs szükség feltárásra és fejtéselőkészítésre, csökken a fenntartási tevékenység. Általában rövidül a szállítási útvonal (védőpillérek hazafelé haladó lefejtése), így a fejtésre telepített létszám (és aránya is) növekedhet. Ez a szerkezetváltozás eredményezi a termelékenység emelkedését. 53 A válság mélypontja 1932, mikor 22%-kal hanyatlik a széntermelés a bázisévhez viszonyítva. 1933-ban már alig 8,4%-os a hanyatlás nagysága, míg 1934—35-ben a termelés határozottan emelkedett, a bánya kilábalt a válságból. Ha figyelembe vesszük az országosan érvényesült tendenciákat, a következő tapasztalatot szűrhetjük le. A gyáripari termelés visszaesése is 1932. évben a legnagyobb az egész országban, amikor 24%-kal maradt el az 1929. év csúcsponttól. 54 A szénbányászat azon kevés iparág közé tartozott, amelyeket az 1929—33. évi gazdasági világválság viszonylag a legkevésbé érintett. A termelés az 1929. évi 100%-ról 1933-ban 85,2%-ra esett vissza, ami alacsonyabb az ipar egészének hanyatlásánál. A szénbányászat helyzete azért is lehetett kedvezőbb, mert 1931 októberétől a külföldi szénbehozatalt — különböző korlátozó intézkedések életbe léptetésével — erősen csökkentette a kormány. Sőt egyes — az ipar számára nélkülözhetetlen kokszfajtáktól eltekintve — gyakorlatilag lehetetlenné tette. A behozatali korlátozás kedvezett a hazai szénmonopóliumoknak, mert így lehetővé vált, hogy a szénbehozatal megszűnésével, a szénpiacon a külföldi szén helyét elfoglalják. Ezzel sikerült a zuhanásszerűen visszaeső szénfogyasztás pusztító hatásait kiküszöbölni. 55 A világgazdasági válság hatása az egercsehi bányában dolgozók kereseti és megélhetési viszonyaira Az egercsehi bányára vonatkozó statisztikák közül rendelkezésünkre állt egy keresetkimutatás az 1928—1935 közti esztendőkről. 56 A statisztika csak a bányánál pénzben kifizetett műszakbéreket tüntette fel. így nem szerepelnek a szén juttatások és élelemtári javadalmazások. Ez a statisztika nem szerepeltette a tisztek és altisztek bérezését, csak a munkáskereseteket. Az egy földalatti műszakra jutó átlagkeresetek vizsgálatánál a legszembetűnőbb (9. táblázat), hogy a Lipót aknai keresetek magasabbak, köztük a vájároké és csilléseké a legmagasabb. Ennek oka abban rejlik, hogy csak fejtenek a megszűnő Lipót lejtős aknában, így nincs fejtéselőkészítés, és alig van üzemfenntartás. A bányánál a bérezési gyakorlat az volt, hogy legmagasabb a fejtésért, majd a fejtéselőkészítési munkákért, végül a legalacsonyabb az üzem135
