Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

párnát. Lepedő nem volt. Kantinban étkeztünk, fizetéskor levonták. Körülbelül 80—90 magánzókosztos volt".

46 Visszaélések Munkásfelvételnél, ha a falusi munkás ,,elvitt egy hízott kacsát, vagy libát a főaknásznak, felvették".*'

7 Egyéb szabálytalanságokra és visszaélésekre bukkanunk a Bányahatósági Körrendeletek között. Még egy 1915. április 7-én kiadott bányahatósági rendelet is kötelezővé tette, hogy a bányahatósági rendelkezésekről minden bányánál vezessenek könyvet. Érdemes idézni az 1914. február 5—6-i Egercsehiben lefolytatott helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvéből azokat a részeket, amelyek a munkásságot érintik. . .. „Az üzemvezetőség, a fegyelmi jog gyakorlásánál nem alkalmazkodik szorosan a fennálló szolgálati és munkarendhez. A megállapított büntetési fokozatok figyelmen kívül hagyásával anélkül, hogy a büntetendő cselekmények súlyosságát, azok elkövetésének körülményeit mérlegelné, sok esetben minden jogalap nélkül, a maximális bírságokkal sújtja a munkásokat" . . . A bányahatóság azt is kifogásolja, hogy a munkásoknak kiadott munkák (szakmány és urasági) egységárairól, az átvett munkák mennyiségéről jegyzéket nem adnak. így a munkás a teljesítményéről, keresetéről okmányszerű bizonyítékkal nem rendelkezik. Elmarasztalja a hatóság a helyi üzemvezetőséget azért is, mivel a szakmány át vétel előtt a kiváló munkásokat is önkényesen megállapított, rendszerint túl alacsony, csaknem minimális munkabérrel fizették ki. Ezért utólag kötelezi a bányahatóság az üzemet, hogy szakmányátvétel szerint, a tényleges bérkülönbséget fizesse ki.

48 Mi magyarázza a visszaélések, apróbb szabálytalanságok meglétét

3 Egyrészt az a tény, hogy a speciális bányafelügyelet hiányzott, ugyanis az 1854. évi bányatörvény végrehajtási utasítása szerint, a bányahatóságnak „a bányatulajdonos üzemi és gazdasági viszonyaiban semmiféle beleszólása nincs." Másrészt az állam az iparfelügyelői intézmény felállításával igyekezett az iparfelügyelők működését úgy irányítani, hogy mindkét fél felismerje az intézkedéseknek a célját. Ez a tőke és a munka, a munkáltató és a munkás közt természetszerűleg fennálló ellentétek kiküszöbölését, kiegyenlítését is jelentette.

49 A másik lényeges tényezője és feltétele volt a szabálytalanságoknak az, hogy az üzem 1914-ig nem küszködött munkaerő-hiánnyal. A tapasztalatlan falusi munkások tömege várt a felvételre, mert még a megcsonkított kereseteik mellett is ,,a bánya többet jelentett, minta föld. A bánya többet adott, mint az 5 hold föld. Állandó, biztos keresetet biztosított." A bányamunkások keresete mögött elmaradt a mezőgazdasági munkások bére. Ezt mutatja a korszakban készült kimutatás is.

50 6. táblázat A bányamunkások keresete, illetve anyagi helyzete 1909-ben. (Átlagbér koronában) Ev Férfiak Nők Gyermekek átlag max. mm. max. mm. max. min. 1891-1895 382 66 150 44 130 26 1896-1900 652 56 170 43 158 27 1901-1905 458 62 162 54 187 35 1909 571 100 280 40 240 30 133