Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5

A XI-XIII. századi örvényi szegye a Tisza hajtűkanyarja előtti, Poroszló felé esó' nagy folyamívnél állhatott, ahol a falu határa átterjedt a másik partra, s így megvolt a lehetőség a folyó teljes szélességének elrekesztésére. A tiszaörvényi szegye Rangoni Gábor egri püspöksége alatt (1473-1486.) már nem állott fenn, mivel a falu jobbágyainak urbáriumában nincs szó róla, csupán három halastavat említ. 52 A tiszapüspöki szegye helyére semminemű adat nem található, s földrajzi név sem utal arra. Ez a szegye sem állott fenn már 1473-1486-ban az örvényihez hasonlóan. 53 E két vizafogón kívül az egri püspökség I. László király adományából még két továbbit is bírt. Az egyik a Tisza-parti Mohagtő (Mohagteu) falunál volt. Az 1261. évi oklevél a falu püspökségi birtoklását ,,cum clausura integra zege vocata" említi. 54 Itt tehát a vizafogó a folyamot harántul átszelő egy egészet („integra") képezett. Mohagtő topografizálása során tisztáztam, hogy a falu Tiszaörvény (Eurem) és a királyi tárnokok Kis Kampnath nevű faluja mellett feküdt a Tisza partján. 1248-ban ugyanis IV. Béla király egy sor helység tizede fejében az egri püspök­ségnek adományozta cserében többek között ,,guandam parvam terram taverni­corum nostrorum Kis-Kampnath vocatam prope Ticiam iuxta villás episcopales Eurem et Mohagteu appellatas." 55 . Mohagtő később elveszett a püspökség részére, ugyanis 1462 előtt már egy sor Poroszló környéki Tiszán inneni birtokkal együtt Egerszalóki Demeter deák két fivérének: Ferencnek és Demeternek a birtokában volt, kik az ingat­lant elzálogosították, de mivel nem tudták visszaváltani, 1462-ben hozzájárul­tak ahhoz, hogy felét Pásztói István egri prépost és testvérei megválthassák, s a másik felét pedig a két fivér bírta. Egyébként általam csak kivonatban ismere­tes oklevél a falut ekkor Mohasteu-nek említi. 56 Ezen okleveles adatok segítségével pontosabban határozható meg a viza­fogóval bíró Mohagtő helye. Az előzően ismertetett 1462-es oklevélben felsorolt hét ingatlan ugyanis, Poroszlóval és Iwannal (ma: Borsodivánka) az élen, a, Tisza innenső, jobb partján feküdt, — tehát a balparti Örvénnyel szemben. Valószínűen Mohagtő nem távol esett Örvénytől. A topográfiai és határviszo­nyok ismeretében feltehető, hogy Tiszaörvény mai faluhelyénél délkelet felé ívelő folyamkanyar jobb partján állott, ahol a Tisza teljes szélességét elrekesztő szegye megépíthető volt, mivel itt a jobb parti határ egy rövid szakaszon a másik partra is átterjed. Ez utóbbi megállapítás azon alapszik, hogy a harmadik szomszédos falu, Kis Kampnath ugyanis, — ahol a királyi tárnokok laktak, — minden bizony­nyal a máramarosi sószállítmányok s a tiszántúli területekről a réven át érke­zett termények raktározására szolgált. Ezen következtetésünket támogatni látszik egy 1780-as levéltári adat, mely szerint Kis Kampnath-tal a poroszlói rév egyharmada kapcsolatos volt. Mivel pedig az akkor egri püspöki kézben lévő birtokot a poroszlóiak önhatalmúlag elfoglalták, 57 kétségtelenné teszi, hogy Kis Kampnath Poroszlóval közvetlenül határos volt, — Poroszlóról pedig tudjuk, hogy nem terjedt át a Tisza bal partjára. Ezen adatok alapján úgy látszik tehát, hogy a vizafogó szegyével rendelkező Mohagtő a vele szomszédos Kis Kampnath-tal a Tisza szabályozása előtti állapotá­nak megfelelően, a jobb parton feküdt, s csak a Tisza révén volt határos a területileg pontosan ismeretes Örvénnyel. 12 v

Next

/
Oldalképek
Tartalom