Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

Ezen kívül működik a megyében a két nagybátonyi szénbánya 156 fő foglal­koztatottal. Ezekből is kitűnik, hogy a megye legnagyobb foglalkoztatottságit bányaüzeme Egercsehiben volt. 13 A statisztika bizonyára átlagos üzemi létszámot tüntet fel. A táblázatból kiemelt 10 falu bányászkeresőinek összes létszáma 655 fő, valamivel több mint az üzem 642 fős foglalkoztatottsága, tehát nem az Egercsehi bányánál dolgo­zott mindegyikük. Helyszíni gyűjtésekből kiderül, hogy többen jártak a nagy­bátonyi bányába, sőt ezen kívül a borsodnádasdi és salgótarjáni szénmedence is számottevő vonzóerőt gyakorolt. A korban általános jelenség volt Magyarországon az, hogy a szénbányák nyáron mindig munkáshiánnyal küszködtek, a téli hónapokban viszont olcsó, de közepes szakképzettségű munkásokat foglalkoztattak a környező községek­ből, akik tavasszal a bányát ismét otthagyták és visszatértek a mezőgazdaság­ba, hogy azután késő ősszel ismét visszajöjjenek a bányákba. Ez a rendes bá­nyaüzemet lényegesen befolyásoló állapot hosszú ideig fenntartható az olyan bányáknál, amelyek nem célbányák. 14 Egercsehiben is megfigyelhető ez a tendencia: 1908 novemberében az át­lagosan 4—600 főt foglalkoztató bánya munkáslétszáma 800 főre duzzad. 15 az egercsehi szén fogyasztópiaca megengedte ezt a hullámzást: szenét ugyanis a MÁV, a bélapátfalvi cementmű és a kereskedelem igényelte. A szakmunkásokat (vájár, segédvájár, lakatos, gépész) már nem tudták helyből biztosítani. Sajnos a szakmunkások betelepítésére vonatkozó forrás nem maradt ránk, így csak néhány apróbb körülményből következtethetünk a betelepülőkre. Az egercsehi szénbánya a belga érdekeltségű Budapestvidéki Kőszénbá­nya Részvénytársaság egyik vállalata, amelynek Pilisszentivánon és Pilisvö­rösváron voltak még magyarországi bányái. 16 Feltételezhetjük, hogy a rész­vénytársaság hazai bányáiból bizonyos számú szakmunkást áttelepített a létesülő egercsehi bányába anélkül, hogy ezzel a többi üzemének szakember­helyzetét rontotta volna. Van néhány e korból származó korai adatunk, amely azt jelzi, hogy az egercsehi bányaüzemben az alapítás utáni években sok idegen ajkú bányász is dolgozik. Az egyik tudósítás szerint 1909-ben a kőszénbánya munkásai között számos szlovák és olasz munkás dolgozik. 17 Az 1910-es népszámlálás ennél konkrétabb és sokrétűbb adatokat nyújt, amelyet táblázatban is bemutatunk. 4. táblázat Az egercsehi bányaüzem dolgozóinak nemzetiségi összetétele 19. Nemzetiség Eqercsehi Szűcs összes foglal­fő fő koztatott %-a Német 3 20 3,58 Szlovák 4 11 2,33 Horvát — 14 2,19 Lengyel — 9 1,40 Szlovén — 8 1,25 Román I 4 0,78 Cseh — 2 0,31 Rutén — ! 0,16 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom