Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
KÖZLEMÉNY - Szecska Károly: Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez (Az 1918/19-es forradalmak és az 1944—1948 közötti népi demokratikus forradalom időszakából) • 114
A magyar közalkalmazottak szakszervezeti mozgalmának kiemelkedő szakasza a Tanácsköztársaság időszaka. A szakszervezeti mozgalom országos fejlődése alapja volt az egri mozgalom fejlődésének is. Éppen ezért, mielőtt a közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom proletárdiktatúra alatti városi fejlődését vizsgálnánk, röviden összefoglaljuk a mozgalom hazai történetének korabeli fő vonásait. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom időszakában a közalkalmazottak körében végbement fejlődés a proletárforradalom győzelme után menynyiségileg és minőségileg is új, magasabb szakaszába lépett. A hivatali vezető állásokban sok forradalmi szellemű, politikailag aktív dolgozó került. A közalkalmazottak zöme azonban a korábbi helyén maradt. Az új helyzetben a tisztviselők túlnyomó többsége belépett a szakszervezetbe. 19 A gyors taglétszám-növekedés következtében bekerültek a szakszervezetbe helyezkedő, oda nem való elemek is, sőt a szocializmus eszméjével ellentétes elveket képviselő személyek és csoportok is. Ez gátolta a szakszervezet osztályharcos irányú fejlődését. Az viszont tény, hogy a közalkalmazotti kar jó része igyekezett becsülettel szolgálni az új rendet. 20 A közalkalmazottak alapszervezetei hitet tettek a tanácshatalom mellett, és kiterjesztették szervező mozgósító tevékenységüket az egész társadalom számára fontos hivatali feladatok támogatására, a közellátás biztosítására, a lakásügyekkel kapcsolatos új rendeletek végrehajtására, a gyermekek üdültetésére. Sok korszerű és demokratikus javaslatot tettek a hivatali munka javítására és átszervezésére.Tanfolyamokat szerveztek az állami apparátusba bekerült új káderek átképzésére. Sok közalkalmazott szakszervezeti tag fegyverrel harcolt a munkáshatalomért. A proletárdiktatúra állama viszonozni igyekezett a szakszervezettől kapott sok támogatást. Rendeletet adtak ki a „közalkalmazott munkások" életviszonyainak javítására. Rendezték bérüket és nyugdíjukat. Számosan kaptak különféle címeken segélyeket. 21 A megyei közalkalmazottak szakszervezeti csoportjai 1919. március 2l-e után szervezetileg erősödtek. Az egri csoport fejlődésének fontos állomása volt az április 1-én tartott gyűlés, ahol a csoport tagjai egységesen beléptek a Magyarországi Szocialista Pártba. A gyűlésen elsőként Kakuk Jenő szólalt fel. Ismertette a gyűlés célját és rámutaott a közalkalmazottak szakszervezetbe való tömörülésének fontosságára. Majd a megjelentek Barthos Károlyt választották a gyűlés elnökének. Ezt követően Kolacskovszky Lajos mondott beszédet. Beszédében fejtegette a kapitalista társadalmi rend bukásának szükségszerűségét. Ismertette a szovjet-oroszországi átalakulás fontosabb tényezőit. Majd hangsúlyozta a szakszervezeti munka fontosságát az új társadalmi rendben. A rendezvényen megválasztották a csoport új tiszti karát. Elnöke Barthos Károly, alelnöke Kakuk Jenő lett. Jegyzővé Farkas Ferencet, pénztárossá Braun Viktort választották meg. Ellenőr Boma Margit és Sike János lett. Az egri munkás-paraszt és katonatanácsba a szakszervezettől Kakuk Jenőt és Greskovits Lajost delegálták. A pártvezetőségbe pedig Kovács Sámuelt és Cserényi Istvánt. 22 Június elején új vezetőség választására került sor. Az elnök továbbra is Barthos Károly, az alelnök pedig Kakuk Jenő maradt. A jegyzők számában változás állott be, két jegyzőt választottak a korábbi helyett, Greskovits Lajost és egy Zubonya nevű személyt. A pénztáros Braun Viktor maradt. Az ellenőr Kormos Jenő lett. A vezetőségen kívül még tíz tagú választmányt is létrehoztak. 23 116
