Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

1943 nyarán egy öttagú budapesti vállalkozó társaság a várostól a színháznak egy modern filmszínház létesítésére való bérletét kérte. A teljesen leromlott és merőben korszerűtlenné vált színházépületnek 150—200 ezer pengő értékben való felújításával kapcsolatban tett kedvező javaslat a város vezetőségének éppen kapóra jött. A kérelmet a számvevőszék gondosan megvizsgálta és kedvező javaslata alapján a júliusi képviselő testületi közgyűlés ,,elvileg" hozzájárult a Városi Színháznak korszerű filmszínház létesítésére való bérbeadásához, — természetesen a nyári színházi évad tartamának kivitelével. A vállalkozók azonban hamarosan meggondolták magukat és lemondtak életrevaló tervükről. De nem sokáig maradt az ötlet megvalósulás nélkül. 1943 utolján három budapesti hadirokkant: Dudás Jenő, Nagy Imre és Rózsahegyi Mihály, valamint egy rákospalotai társuk: Monostori András fordult hasonló kérelemmel Eger városához. A városi számvevőszék alaposan kivizsgálta újból a második egri mozi felállításának a lehetőségét és szükségességét, s az alábbi érdekes jelentést készítette az ügy állásáról. ,,Eger város érdeke megkívánja, hogy a városban ne csak egy, hanem két mozgófénykép-színház működjék, mivel ez az egy mozgófénykép-színhó.z a lakosság számához képest határozottan elégtelen. . ." Valóban. Az Uránia mozi 590 főnyi befogadóképességével az ekkor már 33 ezer lakosú megyeszékhelyen kevésnek bizonyult és semmiképpen sem elégítette ki az igényeket. Eger akkori mozilátogatottsága az országos színvonal alatt állott. „Egészséges kereskedelmi verseny miatt is szükséges volna a második filmszínházra. . . mely megindulása esetén a várost illető vigalmi adó bevételek is lényegesen emelkednek... A bérlet fejében járó összeg is jelentős bevételi összegnek számít. A színház átengedése esetén a színház épület teljes tatarozásra, átalakításra és tűzmentes állapotba való helyezésére is sor kerül. . . . . .A második filmszínház részére, — a budapesti premier színház színvonalának megfelelő — hangosberendezések, hangtechnikai szerelések készülnek. Ez utóbbiak különös jelentőséggel bírnak, miután a jelen Uránia filmszínház ezen berendezései régiek és a leadás már szinte élvezhetetlen. . . Sor kerülne a Városi Színház fűtőberendezésének teljes kicserélésére és modernizálására is. . . Elsőrendű városi érdek és a nagyközönség érdeke kívánja meg, hogy a város képviselő-testülete a kérelmet teljesítse,, —fejeződik be az előterjesztés. Az állandó választmány kedvező javaslata alapján 1943. november 30-án tárgyalta a képviselő-testületi közgyűlés az ügyet és ,,elvileg" hozzájárult a Városi Színház bérleti átengedéséhez: „A város képviselő-tetsületének álláspontja szerint Egerben féltétlenül szükség van második mozgókép-színházra. A jelenleg működő Uránia filmszínház berendezése nem korszerű és egészséges üzleti verseny hiányában nem is remélhető, hogy a tulajdonosok a közönség érdekére tekintettel legyenek". A kapitalista üzleti versennyel kívánták tehát rákényszeríteni a régi mozivállalkozókat, hogy a város kulturális igényeinek megfelelően modernizálják az Urániát. Ez a fenti városi jegyzőkönyv lebbenti fel a fátylat az egyeduralmi helyzetet élvezett kft. mulasztásairól. Még a háborús mozi-konjunktúra sem tudta rábírni a céget arra, hogy lépést tartsanak a filmtechnikai fejlődéssel, s a közönség igényeivel. Az Uránia mozgófénykép-színház kft. a minél gyorsabb nyereség alapjára helyezkedett és biztosan kézben tartva a város mozi egyeduralmát, a korszerűsítést elhanyagolta. Joggal állapították meg a városi közgyűlésen, hogy 32