Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

élmény nagyszerűségén " A méltatást így fejezi be: „Erőpróba előtt áll Gyöngyös városa. Vajon megérti-e és befogadja-e a tanítást, vagy minden kísérlet hiábavaló volt! Várakozással nézünk a kultúrest elébe."

10 A zeneest sikerrel zajlott le. 1. A helyi újságok és folyóiratok szerepe a közművelődés előmozdításában. A sajtó mint a „szabadművelődési korszak" megvalósult kultúrpolitikájának elvi és gyakorlati tükre. A műkedvelő csoportok életét (amely csoportok a különféle politikai elvek megszólaltatói is voltak) a gyöngyösi sajtó állandóan figyelemmel kísérte. A régi műkedvelők és dalosok már 1944 decemberében újult erővel fogtak munkához. Körük jól felismerhetően két csoportra oszlott. Az aktív politizálok (csakhamar tagjai lettek az MKP-nek vagy az SZDP-nek) és az ún. politikamentesek (egyre inkább a jobboldalra állók) csoportjára. Az előbbiek a haladó magyar és a most megismert szovjet alkotások, az utóbbiak a kétes értékű színművek bemutatása mellett kardoskodtak. A két tábor között azonban az induláskor még nincs különösebb ellentét, sőt még a legényeg3deti műkedvelők körében is bizonyos „demokratizálódási" folyamat indul. Ez azonban kevés volt az egyre demokratikusabb városi közvélemény követelményeihez képest.

11 A jogos igény, követelmény az volt, hogy az újjáalakult, vagy feléledt régebbi kultúregyesületek, valamint a majdani, az alakult csoportok demokratikus szellemben működjenek. 1945. február 18-án a Gyöngyösi Újvilág már ezt követelte: „Gyöngyös város valamennyi egyesületében rövidesen meg kell indulnia egy tisztulási folyamatnak. . . elsősorban az Iparosok Dalkörében a kat. Legényegyletben, a Kaszinóban, a Gazdakörben a két földmíves ifjúsági egyesületben és a többi kisebb egyesületben is. Gyökeres rendszerváltozatást kell végrehajtani."

12 Ennek a rendszerváltoztatásnak a szívós munkáját jói tükrözték a lapok. A Gyöngyösi Néplap a kommunista párt helyi lapja a kulturális rendezvényekről (az MKP rendezvényeiről) rendszeresen a Hírek című állandó rovatában tudósított. Az előadások után elvi, politikai írásokat, kritikát közölt. Radikális hangja és tettre ösztönzése időszerű és eredményes volt. Az április 22-i számában közzétett felhívása az ,,Éljen a vörös május elseje!" „Igazi ünnepély legyen május elseje!" azt eredményezte, hogy május 1-én rendkívül sokan nézték a műsorokat.

13 A Gyöngyös és Vidéke nevű kisgazdapárti xíjság a közművelődés irányításáról és az általános közművelődési életről közölt cikkeket. Elképzeléseit a többek között így fejtette ki: ,,A magyar parasztság csak akkor tud élni a felszabadulás adta jogaival, ha olyan nevelésben részesül, amely képessé teszi arra, hogy magasrendűen művelt, haladó gondolkozású ember és földművelő paraszt is legyen egyszerre." Feladatának az eddig semmibe vett kisparasztság kulturális nevelését és felemelését tartotta. Az ehhez vezető eszközül a tájegységi népfőiskolákat, szellemi központokat, népkönyvtárakat, színjátszó mozgalmat és a paraszti filmszolgálatot tekintette. Célul tűzte a felsoroltakhoz a tömegbázis megteremtését. Módosparaszt-kispolgári szemlélete sugárzik a következő kijelentéséből: ,,A Magyar Parasztszövetség központja képviselteti ?nagát a kultuszminisztérium népművelési ügyosztályának kezdeményezésére felállított Művelődésügyi Tanács Előkészítő Bizottságában is. Ez azt jelenti, hogy a parasztság érdekvédelmi szervezete hallatja szavát, amikor a paraszti művelődés nagyfontosságú dolgaiban döntenek "

u 97