Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35
Végül is elkészült Ali rózsás kertje és 1450 m terjedelmével az akkor bűvös 1000 m-es határt először átlépő magyar film lett. Az egri Damó igényes műve messze túlszárnyalta a korszak alkotásait és az egyik első magyar művészfilmként tartják nyilván. Az Egri Újságban 1913. szeptember 20-án — kétségtelenül magának Damónak a tollából — a következő páratlanul érdekes és értékes nyilatkozat hangzott el: „Akik azt hiszik, hogy a mozgófénykép-színházak pusztán izgalmas drámák bemutatásával tudnak hatást elérni, úgy tévedésben vannak. Mert hisz egy város mozgófénykép-színházainak van olyan publikuma is, mely nem az izgalmas drámák kedvéért. . . jár moziba. ..." Valóban, ez volt Damó filmszakmai munkásságának az ars poeticája. Ez a korábban merész, de még mai füllel és szemmel is modern filmhitvallás jellemezte Damó Oszkárt élete későbbi pályáján is. A filmkereskedők és filmkölcsönzők körében Ali rózsás kertjének már egri forgatási napjai alatt is „valóságos háború indult meg a film megszerzése körül". Említésre méltó, hogy nyomban felfigyelt a külföldi filmpiac is. Többek között Rio de Janeiro legelső filmkölcsönzője, aki egyébként magyar ember volt, 28 kópia megvételére tett komoly ajánlatot. Egerben egyébként a tőkeerős Széchenyi utcai Uránia szerezte meg a Gárdonyi-filmek egri előadásának jogát. 1913. őszén ,,a magyar kinematográfiai szaklapok": A Mozi-Világ, a Mozgókép Híradó, a Mozi-Színpad és a Színházi Elet, mint „szenzációt" emlegették a Damó-féle Gárdonyi-filmeket. A filmkereskedők közötti konkurenciaharc oda fajult, hogy egyesek kétségbe vonták azt, miszerint Gárdonyi Géza Damó Oszkárnak hozzájárulását adta volna művei megfilmesítésére. Végül is az Ali rózsás kertjét finanszírozó Hungária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat igazgatója a következő levéllel kereste meg az egri írót: „Nagyságos Gárdonyi Géza úrnak. Midőn mai soraimért szíves türelmét kérem, egy kérdéssel bátorkodom Nagyságos Űrhöz fordulni. En, mint a fenti czég tulajdonosa Damó Oszkár úrral írásbeli szerződést kötöttem arra vonatkozólag, hogy az Ön műveit filmesítjük és ezeket kizárólag én fogom forgalomba hozni. Mivel azonban Ali rózsás kertjéből kifolyólag már több ezer korona költségem volt, és további befektetést elkerülendő, tisztelettel kérem, szíveskedjék engem arról értesíteni, hogy Damó Oszkár úr a Nagyságos úr műveinek egyedüli jogos tulajdonosa. Ezen szívességért előre is köszönetet mondva maradok kiváló tisztelettel Ajánlva. Klein Sándor." Ezt az értékes filmtörténeti dokumentumot az egri Dobó István Vármúzeum birtokában lévő Gárdonyi Géza iratok között őrzik. Gárdonyi válaszát nem ismerjük, de az csakis kedvező lehetett, hiszen Damó még további Gárdonyi-filmeket készített. A Magyar Zsáner Film Vállalat, amelynek igazgatója és főrendezője az Egerből Budapestre távozott Damó volt, Gárdonyi Gézával kötött megállapodás alapján három Göre-filmet forgatott: Göre Gábor lepéndi bíró budapesti kalandozásainak két ,,eresztés"-ét 1913—14-ben és Göre Mártsa lakodalmát 1915-ben. 57
