Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Ali rózsás kertje című színpompás novelláját engedje át mozgókép drámának. Így született meg a vállalkozás. . ." A megfilmesítés munkálatait a. francia Eclair filmcég végezte, budapesti képviselőjével,CöZ?my Bélával az élen. Az operatőri munkára a párizsi Gaumont filmgyár tanítványát,Ádler Miksát sikerült megnyerni. A film forgalomba hozatalát a Hungária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat és igazgatója, Klein Sándor végezte, aki egyébként az egész vállalkozást finanszírozta. A Damó által filmre átírt Gárdonyi novellát Egerben, illetve a szomszédos Andornakon forgatták. Méltán írhatta a sajtó: ,,. . . éppen abból a városból, ahol az illusztris írót legmélyebb tisztelettel veszik körül: Egerből indulnak útra a Gárdonyi-filmek. . ." A felvételek 1913. szeptemberében folytak, amikor Palágyi Lajos miskolci színtársulata Egerben tartotta a szokásos nyárvégi színi évadot. A film scenikai rendezője, s egyben a film főszereplője, a török Ali megszemélyesítője Doktor János volt. A csábító magyar orvost Vidor József, a hűtlen magyar szépaszszonyt pedig Eetteghy Margit alakította. A film részben műtermi, részben pedig szabadtéri felvételek során készült. A műtermi felvételekre a már említett Rónai Hajnal Széchenyi utca 6. sz. alatti fényképész műtermében került sor. A külső felvételek Egerben és az andornaki Mocsáry-kastély parkjában folytak. Természetesen óriási volt az érdeklődés az addig sohasem látott játékfilmforgatás iránt, úgy hogy ,,a rendezők — a sajtó útján — arra kérik a közönséget, hogy ha egyesek meg is tudnák, mely helyeken készülnek a fölvételek, tartózkodjanak attól, hogy a munkálatoknál megjelenjenek, mert az ilyen munkánál nehéz a rendfenntartás, ha pedig ez nincs, a fölvételek sikere kétes.." A rendezőknek, akiknek e téren még nem volt elegendő gyakorlatuk, komoly munkát és gondot okozott az egyes jelenetek beállítása, a szereplők mozgatása, stb. Erről az érdekes témáról ezt írta 1913. szeptember 20-án Damó lapja, az Egri Újság: A próbák során ,,már elérkeztek ahhoz a ponthoz, hogy a fölvételeket nem csak a drámai gördülékenység szempontjából kell bírálni, hanem a képszerűség szempontjából is. Es már ebben is nagy különbség mutatkozik a színpad és a film között. A színpadon a szónak fontos szerep jut, míg a filmen (természetesen a némafilmen, S.I.) a szónak szerepe abszolúte semmi nincs, amit a színész a színpadon szóval fejez ki, azt a filmen gesztussal, arcjátékkal kell elvégezni. . ." A miskolci színház művészeinek természetszerűen nagy élmény volt a már akkor is fárasztó filmezés. így nyilatkozott erről Retteghy Margit művésznő a Miskolci Napló riportere előtt: ,,. . .Egerben csodaszép őszi napokon, szabadban felállított színpadokon a legnagyobb lelkesedéssel játszottuk végig a Gárdonyi-novella mozidarabját. Megloptuk napi pihenőnket és étkezési időnket: délelőtt próbáltunk a színháznál, este játszottunk, s napkelte és naplemente mégis ott talált a mozigép előtt, mosolyogva, frissen. . . minden fáradtság dacára is. . . kedves időnk volt ez a mozijátszás. Esténként fáradtan hajtottuk álomra fejünket és aludtunk, mint gyermek, míg megszólalt az autó tülkölése és mi robogtunk a szeptemberi reggeleken Tályára. . . Ali rózsáskertje felé. . ." A szeptemberi egri felvételek budapesti kidolgozása során kiderült azután, hogy sajnos 300 m ,,nem sikerült, olyan sötét volt, hogy ki kellett dobni". Az új forgatásra azután 1914 tavaszán Miskolcon került sor. 56