Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

letét 19,60 m hosszúságúra és 7,60 m szélességűre tervezte. A nézőtéren levő ülőhelyek padsorai 5,60 m szélességben egy mezőnyt alkottak. A terem egy kis előcsarnokból nyílott volna, melybe még két kisebb helyiségnek (pénztár, ruhatár, iroda) volt bejárata. ,,Az építési és szépészeti szakosztály" véleménye alapján a Városi Tanács -megadta Reinhardt Emil részére a Széchenyi utca 35. sz. telekre az Apolló mozi -megépítésére az engedélyt. Nem tartotta azonban illetékesnek magát a működési engedély kiadására. ,,Ami az előadásainak tarthatására vonatkozó kérelmet és intézkedéstételt illeti — szólt a tanácsi határozat —, amennyiben az a rendőrkapitány hatáskörébe van utalva, abba a tanács nem nyilatkozhat.'" Reinhardt Apolló mozgója azonban sohasem valósult meg. Nem merte megkockáztatni a jelentékeny költséggel létesítendő vállalkozást a két kávéházi ingyen mozival szemben. Ezt a tervrajzok benyújtásakor mellékelt újabb kérelme is bizonyítja, melyben oly feltétellel kérte az engedély megadását, liogy az elkövetkező 10 esztendő alatt „más egyén vagy társaság hasonszerű -vállalkozásra ne kaphasson engedélyt" — a városban pedig jelenleg két helyen {a, Kaszinóban és a Nemzeti kávéházban) működő ingyenes mozgóképelőadási engedély — a.színház megnyitásától kezdve — bevonassék, mert csak ily értelemben mehetnék bele ily nagy költséggel járó vállalkozásba". A kis tőkével rendelkező, s a konkurenciaharcot nem vállalt Reinhardt ötletének megvalósulása azonban nem váratott sokáig magára. A következő évben, 1908-ban egyszerre két állandó mazi is nyílt Egerben. Két rövid életű mozi egyszerre 1908—1909 Világszerte 1905 körül létesültek a mai értelemben vett állandó jellegű mozgófénykép színházak. Ezen a téren Eger sem szégyenkezhet. Az Uránia, az egymást váltó vándormozik, s nem utolsó sorban a kávéházi filmvetítések annyira megkedveltették az egriekkel a filmet, hogy 1908-ban elérkezettnek látta az időt néhány vállalkozó kedvű tőkeerős polgár, állandó ,,mozgó" felállíígy azután Reinhardt Emil kudarca után 1908 októberében egyszerre két mozi is megnyitotta kapuit a filmet szerető egri publikum előtt. Márton Béla Kaszinó kávéházi filmvetítéseiből fejlesztette ki Eger első állandó jellegű moziját, melyet Elektro Bioskopnak nevezett el. A Kaszinó épületének első emeleti nagytermében hétköznap két, vasárnap- és ünnepnap pedig három .előadásban vetítették a filmeket. Az első egri moziban négyféle helykategória volt: a legjobb az 1 koronás, ún. „számozott hely" a terem hátulsó részén helyezkedett el, mely előtt az első-, második- és a harmadik hely széksorai húzódtak, 80-, 60- és 40 filléres helyárral. „Márton Béla. . . több elsőrendű filmgyárral oly értelmű szerződést kötött — tájékoztat az Egri Újság —, hogy azok még eddig sehol (természetesen hazánkban sehol, S. I.) be nem midatott filmeket kötelesek szállítani." Sikerült felkutatni az egri első állandó mozi nyitó műsorát is, amely a némafilm e kezdeti korszakának ízlését és színvonalát tükrözte. íme a program: ,,1. A soffőr rémes álma. (Óriási humoros attrakció. Bámulatos dekoráció!) 2. Quebectől a Niagaráig. (Csodálatos természetbeli felvétel.) 3. A szenvedélyes vívó.(Óriási kacagás. Berlinben a Wintergartenben 120-szor előadva.) 43