Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Az állandó mozi megindulásával azután lassan-lassan a kávéházi filmvetítések megszűntek, mert nem tudván felvenni a versenyt a mozgóképszínházakkal, elvesztették vendéglátóipari vonzóerejüket. Jó tíz esztendő előreugorva az időben, de a kávéházi mozi témája mellett maradva meg kell említenünk, hogy a Dobó téri nagyforgalmú és közkedveltségnek örvendő Otthon Kávéház (ma: Dobó tér 3. sz. alatt a MÉK irodái vannak a helyén) élelmes tulajdonosa Fischer Adolf, a népszerű Adolár még 1919-21-ben is rendezett vendégcsalogató szórakoztató filmvetítéseket. E kávéházi mozizás akkor már országszerte is ritkaságszámba ment. Nagyképű túlzással egy forrás az Otthon Kávéház alkalmi mozielőadásait az Otthon Mozgó-ban tartottaknak vette számba. A füstbement első moziépítkezés 1907-ben Reinhardt Emil fényképészmester volt az első, aki Egerben egy állandó jellegű mozi építésére tett kísérletet. 1907. március 10-én kérelemmel fordult a Városi Tanácshoz, hogy részére ,,egy állandó jelleggel bíró Kinematograph (mozgófénykép) színház létesítésére, illetve építésére az engedélyt megadni szíveskedjék". A földszintes moziépületet a Széchenyi utca 31. sz. ház helyén kívánta felépíttetni, homlokzattal a Széchenyi utcára. Az épületet 23,70 m hosszúnak, 7,15 m szélesnek, 8 m külsőés 6 m belső magasságúnak tervezte. Megtudjuk a beadványból, hogy a mozit 1907. október 1-én kívánta megnyitni. Naponta két előadást tervezett megtartani, du. 1/2 4—5 óráig az ifjúság és a gyermekek, este 1/2 8—10 óráig pedig a felnőttek részére, „mindenkor katona- vagy cigányzenekar kísérete mellett, változatos műsorokkal". Kiemelte, hogy „az előadandó mozgóképek szolid irányúak, úgymint tanulságos, tréfás és történehniek lesznek, a pornografikus (pikáns) képek teljes kizárásával". Rendkívül érdekes az az indoklás, amelynek alapján a mozi felállítását kérelmezte: „Tekintetes Tanácsi Midőn e nagy költséggel járó vállalkozásra elhatároztam magamat, előttem lebegett városunk nagy számban levő társadalmi közönségének azon sokat hangoztatott panasza, hogy Eger túrosában a pár hétig tartó színházi saisonon kívül alig van, vagy egyáltalában nincs olyan szórakozó helye, hol a szabad időt vagy az unalmas őszi és téli estéket családosán vagy társaságban kellemesen eltölthetné. Meg vagyok arról győződve, hogy Eger város közönsége örömmel fogadja majd e technikai vállalkozásomat, miért is tisztelettel kérem a tekintetes Tanácsot, hogy az erre vonatkozó engedélyt legalább 10 évre kegyeskedjen oly értelemben megadni, hogy ezen idő alatt más hasonnemű társaságnak vagy magánvállalatnak engedély ne adassék állandó kinematographiai előadások tartására. . ." Alig kezdett el azonban foglalkozni az üggyel az illetékes városi építési szakosztály, Reinhardt a Széchenyi utca 35. (ma:36.) sz. ház telkét jelölte meg mozija felállítására, mivel az nagyobb, de főképpen azért, mivel ,,a ház oldalánál a patak felé húzódó kis közbe több oldalkijáratot is lehetséges készíteni". Június 9-én már az építendő „Apolló mozgófénykép-színház" építési tervrajzait is benyújtotta, jóváhagyás végett. Pogonyi Sándor egri kőműves mesternek a levéltárban megőrzött rajzaiból kiderül, hogy az első egri mozi épü42