Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5

fölényes többséggel megválasztják.

104 Gábor rendkívül előnyösen is házasodik. Felesége, a nála 15 évvel fiatalabb mezőmadarasi és gojzesti Madarassy Mária nem hoz nagy hozományt a családba, de annál jobb összeköttetéseket. A Madarassy ak ekkor élik virágkorukat. Különösen sokat lendít a családon Madarassy Ferenc előbb egri kanonok, majd ansari püspök és pozsonyi prépost, aki 1825-ben saját maga és unokaöccse részére ,,gojzesti" előnévvel nemességet szerez. Ez a Madarassy Ferenc nemcsak egyházi méltóságokat gyűjt, hanem világiakat is. Mint pozsonyi prépost egyben septemvir és a királyi kancellária tanácsosa is lesz. Unokaöccse János, az egri joglíceum tanára, aki később Heves vármegye főjegyzője, majd helytartósági tanácsos lesz. Két fia közül Mór jogügyi főtanácsos, az úrbéri ügyek későbbi legelső szakértője, Pálból pedig h. pénzügyi államtitkár, majd a közigazgatási bíróság elnöke és az Osztrák Magyar Bank alkormányzója lett.

105 Ivádi Gábornak 1829-ben sikerül végre megtisztítani az ivádi jószágot minden idegentől, s visszaváltani a régóta óhajtott Orczy zálogbirtokot Orczy József özvegyétől, Pejacsevich Franciskától. A szerződés szerint, melyet 1829. december 14-én iktattak be a vármegye jegyzőkönyvébe,

106 a megvett jószág a majorságföldeken, réteken és erdőkön kívül ,,6 és fél, részben ugyan már elpusztult jobbágy telekből" állott. A szerződést 1829. november 30-án kötötték az egri főkáptalan előtt ós a vételár 11 000 vft-ról szólt. Mikor 1836-ban összeírják az ivádi jobbágyokat, csak 1 sessiót találnak, s az is Ivádi Gáboré. A volt Pálffy-sessión a Pálffyak elszegényedett utódai, a Gyengék ülnek, a Kazinczi-féle féltelek házasodások folytán az Ivádiaké lett. Az 1836-os jobbágyösszeírásban Forgács József szerepel Ivádi Gábor telkes jobbágyaként. Van 1 hold belsősége, 30 hold szántója és 10 kaszás rétje. Szolgálata 54 marhás robot, vagy a helyett 100 nap gyalognapszám. Kilenced fejében hetedrészt fizet és 1 Ft bért. Van még Ivádi Gábornak 3 hazátlan zsellérje, Kis Gergely, Kovács József és Halász József, akik egyenként évi 12 nap gyalognapszámot teljesítenek. Az Orczy-részbe tartozott 1 7/8 házhelyből tehát csak egy marad, másik részt, — amelyről ugyan Forgács azt vallja, hogy vízáradások elmosták — a Hegyi-had nyilván a saját allodiális birtokához csatolta.

107 Valóban vannak emlékek, hogy allodizáltak az Ivádiak. 1831-ben Barta Gáspár széki lakos volt ivádi jobbágy panaszt tesz Ivádi Gábor ellen. Bejelenti, hogy le kellett mondani ivádi házáról, mert Ivádi Gábor elvette a rétjét s I. Gábor sem becsárat nem térít meg, sem másnak eladni nem engedi. A vármegye megbízza a főbírót, kísérelje meg békésen elintézni az ügyet. Kihallgatta hát Ivádi Gábort és más jobbágyokat. Azok azt vallották, hogy I. Gábor Barta rétjét nem vette el, a ház elidegenítését sem ellenzi.

108 Az Ivádi Hegyi-had tagjaiból tehát az Orczy-juss visszaszerzése folytán „földbirtokosok" lettek. Orczyt tekintették eddig Ivádon földbirtokosnak, bár mindig kívüllévőnek érezték a faluba csak néha látogató főurat. A földesúri birtok megváltása jelentette egyben Ivádon a földesuraságot. Készült is rá az egész faluközösség, elsősorban az Ivádi Dávid többi leszármazottja, akiknek éppúgy joga lett volna visszaváltani a zálogos birtokot, mint I. Gábornak. Azt mondják a mai öregek, hogy együtt is volt a pénz, ők is vissza akarták váltani, de a jogban járatos és tehetős Ivádi Gábor a nehézkesebb atyafiakat egy nappal megelőzte. Ezzel pecsételődött meg a Hegyi-had elsősége, melyet azután a Madarassy családdal szerzett rokoni összeköttetések, méginkább Gábor fiának, Bélának a dúsgazdag örmény lánnyal, az erzsébetvárosi kereskedő ivadék Csiky Jozefával való házassága betetőzött. Itt már kilépve a feudális 25