Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5

A jobbágyok szántóföldje igen szétszórt. Egyiknek 15, másiknak 18, sőt van olyan, akinek 20 darabban is fekszik. A földekbe 3, 5, 6, 8, 10 pozsonyi mérő gabonát lehet bevetni. A réten, ha ideje volna, sarjút is lehetne kaszálni. A robotot erejük szerint teljesítik, némely héten 2, máskor 3 napot, néha egyet sem. Kilenced és tized címén búzából, zabból, árpából hetedet adnak. A faluban puszta házhely nincs. Közülük Forgács Gergely örökös jobbágy, a többiek szabad költözködésűek. Mindnyájan magyarul beszélnek. A vallomásokat Páli István főbíró, Szántó György, Kovács János és Besze András esküdtek írták alá.

68 A következő 1771. február 14-én azután a vármegye megbízásából megjelent a községben Kovács György főszolgabíró ifj. Kovács Márton esküdttel és elkészítették az urbáriumot. A felvételkor Ivádon 2 egész és 7/8 sessio volt. Ebből Orczy Lőrincé 1 7/8, Török Kataliné 1 sessio. A község földjei harmadosztályúak. Ennek megfelelően 32 m. hold szántóföldnek kellett tartoznia egy telekhez. Orczy Lőrincnek 3 jobbágya volt: Csáki István egész telkes, Szántó György féltelkes, Kovács János 3/8 telkes jobbágyok és Forgács György zsellér. Török Katalinnak volt 3 1/4 pozsonyi mérő belsősége, 36 3/8 hold szántója3 kaszás rétje. Szántó Györgynek és Kovács Jánosnak 2—2 pozsonyi mérős belsősége, az előbbinek 16 2/4 hold, az utóbbinak 11 3/8 hold szántója, mindegyik, nek 3—3 kaszás rétje. Török Katalinnál Tótok Mátyásnak 1 pozsonyi mérős belsősége, 15 m. hold szántója és 5 kaszás rétje, Besze Andrásnak 1 pozsonyi mérős belsősége, 17 m. hold szántója és 3 kaszás rétje. A szolgáltatások az urbárium által előírt közismert szolgáltatások lettek: évenként és telkenként 52 marhás vagy ezek helyett 104 gyalognapszám, a zsellérnél 18 napi gyalognapszám, a kilenced természetben, családonként 1 Ft cenzus (árenda), telkenként 1 öl tűzifa a faizásért, 6 font kender fonása, 1 icce vaj, s ajándéknak kappan, csirke, 12 tojás. Az urbáriumot a vármegye közgyűlése elé terjesztették, hol 1771. július 3-án hagyták jóvá.

69 Az urbárium felvétele után Orczy báró 1772. május 13án Erdőkövesden úriszéket tartott, amelyen szabályozták az Urbárium nem részletezte időszámításokat. Az úriszéken a földesúri tiszt előadta, hogy az ivádiak ellen nincs panasza, nekik sincs, kivéve egyiket, akit mint medialistát zsellérnek írtak. Ezt revideálták. Forgács György házas zsellér előadta az úriszéken, hogy kilás földirtással Ballá felé gyarapítani akarja az ivádi határt, s erre engedélyt kért. Az úriszék megadta az engedélyt, sőt azt is kijelentették, hogy ha rétre van szüksége, azt Pósvár pusztán adnak neki, ha eleget tesz a kötelezettségeknek. Szabályozták az úriszéken az ivádiak robotjának elszámolását is: Egerbe teherrel nyáron 1 nap, télen 1 1/2 nap oda és vissza. A vezekényi erdőbe télen-nyáron 4 óra. Pósvári pusztára oda-vissza 4 óra. Terpesre ötödfél óra. Sírokra 1/2 nap télen-nyáron szekérrel. Verpelétre szekéren 1 nap, télen 11/2 nap. Eőrsre 2 1/2 nap, télen 3 nap. Domaházi erdőre 1 nap.

70 Ez időben folynak a Darvas-féle perek az Ivádiak és az ivádi jószágban levő birtokosok ellen. Darvas Ferenc a Mocsáry-juss címén jutott be az ivádi 16