Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNY - Szecska Károly: Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez (Az 1918/19-es forradalmak és az 1944—1948 közötti népi demokratikus forradalom időszakából) • 114

munkáját. Az igazolásra kerülő köztisztviselők névsorát az Igazság című lapban, illetve falragaszokon folyamatosan közölték. A bizottság már április közepére igazolta a törvényszék, az ügyészség, a járásbíróság alkalmazottainak nagy részét.

58 A testület munkájában a kezdeti időszakban lazaságok voltak. A bizottság nem vizsgálta meg alaposan az igazolási eljárás alá vont személyeket. Érvényesült a rokoni és baráti kapcsolat. Az igazoló bizottság munkájában tapasztalható hiányosságok azonban nem feledtethetik el velünk annak számtalan helyes döntését. Nem igazolta például Erlach Sándor, Kálnoky Viktor ügyvédeket, Dr. Jankovics Dezső volt polgármester ügyét pedig népbíróság elé utalták.

59 A közalkalmazottak igazolásával párhuzamosan folyt a nyilas időszak politikáját kiszolgáló megyei és városi tisztviselők felelősségre vonása. A népbíróság elé került Szabó Gyula volt alispán, Kálnoky István volt polgármester, dr. Simonyi Nándor volt városi tanácsnok, dr. Pál Endre volt egri polgármester. A népbíróság dr. Szabó Gyulát és dr. Simonyi Nándort 5—5 évi börtönbüntetésre ítélte.

60 Az igazoló eljárások és a népbíróság Ítélete során kikerültek a helyi közigazgatásból a közismert fasiszta és népellenes egyének. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a közigazgatás demokratizálódjon. Ez a folyamat azonban elég lassú volt. A megmaradt tisztviselők jó része passzív magatartást tanúsított. A népi demokratikus állam rendelkezéseit végrehajtotta ugyan, de nem azonosult azokkal. Ilyen értelemben írhatta az MKP akkori megyei titkára 1945. júniusában a párt központnak a következőket: ,,A közigazgatás nagyon gyatrán működik. Kivéve egy-két pár tisztviselőt, akik tényleg komoly, demokratikus érzelmű emberek."

61 A közalkalmazottak megtisztítását szolgálta 1946-tól a B-listázás.A B-listázásokkal kapcsolatban állást foglalt a szakszervezet is. Az MKOSZ Egri Csoportja 1945. december 30-i taggyűlésén határozatot hozott a B-listával kapcsolatban. A korabeli dokumentum szerint: „Kimondja a taggyűlés, hogy a közhivatalok demokratikus szellemben való működtetése nemcsak kívánatos, hanem feltétlen szükséges. A tagság az alábbiakat kéri: A kormány biztosítsa a közalkalmazottak védelmét minden üldözés és jogtalan főnöki önkénnyel szemben, a titkos minősítést töröljék el, a közalkalmazottak fegyelmi ügyeit vigyék a törvényszék elé. Kérik hogy minden egyes B-listára helyezés tervezete a szakszervezeti csoport által választott 3 tagú bizottság elnökével közöltessék. A bizottság írásos véleményt köteles előterjeszteni az illető hivatal vezetőjéhez. Ha a hivatalok a szakszervezet véleményét nem fogadják el, annak okait közöljék vele". A határozatot a csoport közölte a szakszervezet központjával, s Szakszervezeti Tanáccsal, a helyi demokratikus pártok és szakszervezetek vezetőivel.

62 Az igazolási eljárások során a közigazgatásban rekedt reakciós elemek a B-listázások során kerültek ki a helyi közigazgatásból. Az eltávolított köztisztviselők helyét új emberekkel kellett betölteni. Fontos feladat volt a közigazgatás munkás- és paraszt származású egyéneknél való felfrissítése. Ez a folyamat Egerben 1945. őszén indult el. A helyi nemzeti bizottság kultúrpolitikai albizottsága a Belügyminiszter 154.387/1945. B.M.IV. 13.sz. rendelete alapján a közigazgatás iránt érdeklődő és ott esetleg elhelyezkedni kívánó munkások kiképzésére Egerben a Jogakadémia mellett működő Munkásakadémia felállítását tervezte. Ehhez a Belügyminisztérium és a városi képviselő-testület is hozzájárult. A kultúrpolitikai albizottság így indokolta meg tervét: „Ezen intézmény létesítésével, bár országos viszonylatban is Eger a kezdeményező és jó lehet ez a tanfolyam méltán fogja Eger 121