Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNY - Szecska Károly: Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez (Az 1918/19-es forradalmak és az 1944—1948 közötti népi demokratikus forradalom időszakából) • 114

ságnak: „A Köztisztviselők Szabad Szervezete a közszolgálati alkalmazottak demok­ratikus szellemben való megszervezése, s a politikai szabadságuk biztosítása érde­kében szükségesnek tartja a közalkalmazottak jegyeimi ügyeinek a törvényszékek hatáskörébe való utalását, s az automatikus kinevezési rendszer behozatalát." Kérik, hogy a javaslatot a nemzeti bizottság terjessze fel a kormánynak. Ezt a bizottság június 28-i ülésén meg is tette. 50 1945. november 21-én beadványt intéztek a pénzügyminiszterhez. Ebben tudatták, hogy Eger adóhivatala a földadót búzában hajtja be, Egerben pedig kevés a szántóföld, és így kevés búza terem. A megtermett búzát a földbirto­kosok felvásárolják és így nem marad termény a fizetésből élőknek. Kérik a minisztert, hogy a helyi viszonyokra való tekintettel Egerben engedélyezze, hogy legalább 1 év időtartamára a földadót pénzben lehessen fizetni. 51 A két beadvány sorsáról nem maradt fenn adatunk. Az azokban kifejtett törekvések azonban elismerésre méltóak. A csoport párfogolta a tisztviselők fizetésrendezésének ügyét is. 1945. ápri­lisában ezzel kapcsolatban többször fordult a helyi nemzeti bizottsághoz. Sőt egy tervezetet is készítettek a közalkalmazotti illetmény rendezésre vonatko­zóan, amelyet a kormányhoz is felterjesztettek. 52 A VAOSZ egri csoportja megalakulásának pontos dátuma nem ismeretes. Valószínűleg 1945. nyarán jött létre. Ténykedéséről első adatunk augusztus végéről való. A helyi csoport augusztus 25-én tartott ülésén elhatározta, hogy a különböző élelmiszerek, tűzifa és szén beszerzésére alapot létesít. Erre a célra a tagok közül a nőtlenek, hajadonok és a két gyermekes családok 1 000 — 1 000 pengő, a kettőnél több gyermekes családok pedig 2 000 — 2 000 pengőt tartoznak befizetni. 53 1949-ben a vármegye házán dolgozó VAOSZ-tagok a volt börtön épületé­ben (ma Heves megyei Levéltár) szakszervezeti otthont hoztak létre, ahol a tag­ság szórakozhatott. Még 1949. előtt a vármegyén dolgozó közalkalmazottak részére üzemi étkezdét létesítettek. A tagság politikai műveltsége növelésére a vezetőség szemináriumokat indított. 54 1948-ban először szervezték meg a dol­gozók üdültetését. Párádon egy magánvillában két szobát béreltek ki, ahol a beutaltak olcsó térítés ellenében ellátást kaptak. 55 A VAOSZ helyi csoportja tagsága szociális helyzetének javítását a városi képviselő-testület is támogatta. Például 1947. őszén a helyi csoport kéréssel fordult a képviselő-testülethez és indítványozta, hogy élelem és tüzelő beszer­zés céljaira a csoportnak adjon 3000 Ft hitelt. A képviselő-testület méltányolva ,,a köztisztviselők zilált anyagi helyzetét a hitel folyósítását egyhangúlag megsza­vazta és tekintettel arra, hogy az összeg felhasználása még a tél beállta előtt indokolt, a véghatározat végrehajtásában a sürgősséget is kimondotta." 5 ® 1948-ban a képvi­selő-testület a VAOSZ sport szakosztályának 1000 Ft támogatást nyújtott. 57 A felszabadulás utáni egri közalkalmazotti mozgalom tárgyalásánál szól­nunk kell még a közalkalmazottak igazolásáról a B-listázásokról, az új közal­kalmazotti réteg kinevelése kérdéséről. Mind a három terület szorosan össze­függött a helyi közalkalmazotti mozgalommal. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 15/1945. M.Eln.sz. rendeletének értel­mében minden tényleges szolgálatban álló köztisztviselőt igazoló eljárás alá kellett vonni annak megállapítása céljából, hogy 1939. szeptember 1. utáni magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. Az igazolások végrehajtására a nemzeti bizottságok igazoló bizottságokat szerveztek, amelyben a szakszerve­zet képviselve volt. Az egri igazoló bizottság 1945. március elején kezdte el 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom