Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

8. További eredmények. Egyéb törekvések a város közművelődésében Gyöngyös mindig várta, és szívesen fogadta azokat, akik tettek közművelődéséért. Közöttük egyaránt találunk költőket, színművészeket, párt-, állami és szakszervezeti, valamint egyéb vezetőket. Örömmel látta hazatérő fiait, így például Kolozsvári Moldován István festőművészt 1946-ban. 1947-ben Gyöngyös bekapcsolódott a Magyar Helikon Társaság elnevezésű akcióba: ,,örökbefogadta" Kemény Zsigmond festőművészt.

80 1948 augusztusában Juhász Antal tanár létrehozta a Munkás Képzőművészeti Szabadiskolát.

81 1948-ban a Képviselő-testület a Fő térre építendő mártír-emlékmű gondolatával foglalkozott.

82 Volt arra is javaslat, hogy a város évenként kapcsolódjon be egy-egy nagyobb szabású megmozdulással az ország kulturális életének vérkeringésébe. A varos nagy műsorait pedig az építendő szabadtéri színpadon, vagy színházban mutassák be. A Gyöngyösi Néplap 1948. április 11-i egyik cikke „Rendezzünk Gyöngyösön szabadtéri játékokat!" címmel jelent meg, részletesen kifejtve az előző nemes gondolatot.

83 Nem csodálkozunk, hogy a város néhány év alatt elért közművelődési sikereit látva büszkén kiáltotta egvik lokálpartiótája: „Kis Párizs lett Gyöngyös!"

84 A fordulat évéig eltelt időszak tele van fontos állomásokkal. A közművelődés terein elért eredmények összefüggtek erősödő gazdasági helyzetünkkel. Kapcsolatban állottak társadalmi, politikai küzdelmeinkkel. Tartozéka volt a ,,Ki kit győz le?" harcnak is. A város büszke lehet arra, hogy a szocialista kultúrforradalom talaján kibontakozó sokrétű és lendületes rendezvényei egyre nagyobb tömeget vontak be, és mozgattak meg. Az irányítás, szervezés és a vezetés munkájában soha nem volt fejetlenség. Az MKP, az SZDP és ezek ifjúsági szervezetei pedig korán elhintették a demokratikus majd szocialista kultúrmunka iránti következetes igényt. Rendszeressé vált az ismeretterjesztés, miközben állandóan differenciálódott — igyekezvén minden néprétegre hatni. Megnőtt a tömegek érdeklődése és igénye a művészetek és általában a kultúra minden területe iránt. A gyöngyösi ember ezekben az években ismerkedett meg a haladó szocialista szovjet kultúrával is. Sőt — igazán csak mostantól kezdte megismerni a magyar és a külföldi klaszszikus művészeteket, kiváló alkotásokat is. JEGYZE TEK 1. HML,GyNB,XVII/24.,1945—1948, Nem iktatott iratok. Az 1945. jan. 5-i határozatok, valamint HML,GyVk, Közgyűlési jegyzőkönyvek, XXII/101.,1945—1950., 1945. 2. A.folyamat országszerte hasonló volt. Vö.iBalogh—Jakab, 105—140. és Köpeczi, 63—75. A gyöngyösi közművelődési élet demokratikus átalakításában fontos szerepe volt a pedagógusok pozitív állásfoglalásának. 3. H. Sas,175. 4. GyNl,1945.febr.25. 5. GyÚv,1945.febr.l8. 6. GyVT Irattár, Barna János-féle gyűjtemény, különféle testületek iratai. Jegyzőkönyvek, 1945—1950. 110