Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95
Un mar sállal együtt. . . Nos, éppen ezt az együttműködést próbálta a nemzetközi reakció meghiúsítani akkor, amikor a film szerint merényletet terveztek az USA. elnöke ellen. Es ezt a bűvös összeesküvést hiúsította meg egy szovjet nő és egy angol férfi. —Propaganda — mondotta valaki a moziból kimenve. Nos, ha propaganda, akkor magasztos célt szolgált, mert a béke propagandája.'' u Küszöbön a fordulat éve, s a kultúrforradalom is egyre több eredményt mutathat fel. A Gyöngyösi Néplap az 1947. október 5-én, a Szabadság Filmszínházban vetített Kaukázus gyöngye című szovjet filmet ezzel a gondolattal méltatta: ,,Látjuk a szovjet művészet remek alkotásait... Uj kultúra ez — dór stílű oszlopok között új szellem uralkodik, a dolgozó munkásember megbecsülésének szelleme." 1948-ban már arra is sor kerülhetett, hogy a szabadművelődési felügyelő előterjesztése nyomán a gyöngyösi Nemzeti Bizottság határozatban foglalkozott a mozik műsorpolitikájának felülvizsgálatával. A bizottság demokratikus szellemű filmeket követelt a vadnyugati filmek helyett, ugyanis a gyöngyösi ,,ifjúság magatartása nem megnyuktató, mert a mozik a cowboy- és gengster-filmek" tömegét vetítik, amelyek az ,,erkölcsi fejlődésükre nem a legelőnyösebb hatást gyakorolják". 65 Az 1945-től 1948-ig megtett út a mozik életében küzdelmes és tanulságos volt. Életútjuk külsőségben is új állomáshoz érkezik a fordulat évében. 1948. július 22—28-ig a centenáris ünnepségek hetén filmnapra került sor. Október 30-án pedig a Mátra Filmszínház megrendezi a Szovjet Film Ünnepi Hete nyitó előadását. A gyöngyösiek sokat köszönhettek a mozik kulturális tevékenységének. Megismerkedhettek a demokratikus és szocialista tartalmú, nevelő hatású, ízlés- és tudatfejlesztő filmekkel. Szovjet filmek, a demokratikus országok filmjei, új magyar filmek és haladó nyugati filmek váltak ismertté és közkincscsé. A vasárnap délelőtti ifjúsági ,ún. matiné előadások pedig a fiatalság, a kisiskolások előtt is kitárták a mozik ajtaját. 5. Egy közművelődési értekezlet és annak következményei 1948. május 2-án Gyöngyös Város Szabadművelődési Tanácsa rendkívüli ülést tartott. Az ülésen Karácsony Sándor, az Országos Szabadművelődési Tanács elnöke is megjelent. Előadásában részletesen ismertette a művelődési élet legfontosabb kérdéseit ós területeit. Kitért a szabadművelődés elvi, időszerű problémáira, az állami és a társadalmi szervekkel való szoros együttműködésre, a különböző társadalmi rétegek műsor igényére, a műveltség terjesztésének módszertani kérdéseire. 66 (Nem célunk e helyen elemezni Karácsony Sándor (1891—1952) kultúrpolitikai nézeteit, annyit azonban tudnunk kell, hogy több pozitívuma mellett Ő volt az, aki ideológiájával és személyében igyekezett egyesíteni a koalíció színeit, és ezzel akart a pártatlan szabadművelódés megszemélyesítőjévé válni. 67 ) A kulturális élet gyöngyösi irányítóit is kérte, hogy a „társadalom (= a művelődési élet itteni vezetői) teljes egészével támogassa a Szabadművelődési Tanács munkáját". 68 A tanácskozás jelentős hatással volt Gyöngyös közművelődésére. A többek között létrejött a szabadművelődési ügyvezető tevékenységét segítő 32 tagú Kulturális Szervező Csoport. 1948. július 10—11-én ismét fontos értekezletre került sor Gyöngyösön, a május 2-i tanácskozás következményeként. A tanácskozást a centenáris ünnepségek keretében tartották. Július 10-én ún. Szabad Parlamentet rendeztek a magyar népi demokrácia politikai, társadalmi és kulturális fejlődéséről, továbbá a hároméves terv eredményeiről. Július 11-én Értelmiségi Ankétot tartottak, 107
