Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95
termesztési eredményeket. 50 A kiállítás olyan sikert ért el, hogy októberben újabb mezőgazdasági kiállítást láthatott a közönség. Ezen már a fejlettebb, a közös művelésen alapuló szovjet mezőgazdaság ágazatonkénti fejlődését bemutató grafikonok, képek is szerepeltek. Mindkét kiállításon alkalmi tárlatvezetés és rögtönzött ismeretterjesztő előadás is volt. Mindez fokozta a kiállítás hatékonységét. 1947 júliusában fővárosi és megyei, valamint szovjet festők műveiből is rendeztek már képzőművészeti kiállítást. 1948-ban a 48-as művészeti vándorkiállítást tekintették meg sokan, míg a július 10-én nyílt várostörténeti kiállítás minden addigi bemutatót felülmúlt. Az utóbbit a városháza közgyűlési nagytermében dr. Ortutay Gyuláné nyitotta meg. 51 — A műkedvelő mozgalom Az 1945 tavaszán induló műkedvelő-színjátszó élet hamarosan szép eredményeket mutatott fel. 1945—1948 között havonként átlag két színpadi mű került a közönség elé. Az állandóan működő csoportok száma 12—14 volt, általában 20 főnyi taglétszámmal. Összetételüket vizsgálva szembetűnő, hogy öt—hat csoport újjáéledő, ún. öreg csoport volt, azaz korábban egyházi vagy egyleti körökhöz tartozott. A többi csoport, az ún. fiatalok, a demokratikus pártok és szervezetek csoportja volt. Már ebből következtetni lehet a csoportok műsorpolitikájára; valamennyi csoport műsorpolitikája kifogásolható az MKP, az SZDP és az MSZMT csoport műsorainak kivételével. A műkedvelő mozgalomban is érvényesültek a szabadművelődés elvei: 1945. április 1.: Bemutatták az Égből pottyant menyasszony című vígjátékot. Július 9—10.: A Szárnyaskerék című színdarab bemutatása. (A szerzője Fülöp Tibor volt, Gyöngyös későbbi polgármestere.) 52 1946 április hava: A csibész, A blöff, A jampec és az En, te, ő című műkedvelői előadásokat láthatta a közönség. A Gyöngyös és Vidéke hetilap a Dráma három felvonásban című előadásról „Glosszák egy kabaréhoz" címmel a következőket írta: „Az nem lehet, hogy egy fiatal lány ilyen félreérthetetlen helyzetben mutatkozzon a színpadon ifjú társai előtt, mint azon a szomorú vasárnap." Sorolhatnók a többi bemutatott darabot is, valamennyi hasonló témájú volt. A kultúrházi színjátszók Szomjas krokodil című előadásának kritikáját a korabeli cikkíró a következőkban összegezte: ,,A dilettáns színházi rendezőnek is tudomásul kell vennie, hogy ma már az emberek műveltséget, tudást szomjúhoznak, és. . . nem szívesen nyelik le a tudatlanság és bárgyúság komikumát." 53 (Az állami és a pártrendezvényeken a baloldali pártok csoportjai adták a műsort.) A csoportok kifogásolható műsorválasztása ellen a népművelési ügyvezető nem emelt szót annak ellenére, hogy az MDP helyi kultúrbizottsága ezt többször kifogásolta. Esetenként csupán „egyéni" véleményét nyilvánította. így tett, amikor az Alsóvárosi Egyházközség (róm.kat.)leány színjátszó csoportja A szent mise titka című előadást játszotta. Az ügyvezető az 1948. november 3-án kelt jelentésében azt írta a megyei felettesének az előadásról, hogy ,,zsúfolt házak előtt tartották az előadásokat, de azok silányan sikerültek", mert nevelő értékük nem volt. 54 1948 november közepén két alkalommal is tárgyal az MDP kultúrbizottságával az MSZMT kultúrvezetője és a népművelési ügyvezető „a műsorválasztás és a csoportok határozottan demokratikussá tétele" ügyében. 55 A tárgyaláson elfogadott határozatoknak megfelelően a benyújtott, éppen engedélyezésre váró és bemutatás előtt álló hat színdarab és zenés előadás színrevitelét törölték. 56 A „minőségi 104
