Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90

hogy a hatóságok óriási hajszát indítottak ellenük. A vezetőséget minden héten a főszolgabíróhoz idézik. Három párttagra a trágyakihordás elmulasztása miatt büntetést szabtak ki, holott máshol sokkal több trágya van, mégsem büntetik meg őket. A hatósági hajsza eredménye a pártszervezet betiltása lett. (A pártszervezet betiltásáról szóló főszolgabírói végzés nem található meg a levélben, hanem csak az arra való utalás.)

27 k) A helyi pártszervezet betiltása ellen 1932. május 12-én Németh Béla és társai fellebbeztek a járási főszolgabírónál, és kérték a véghatározat hatályon kívül helyezését. Kórésüket azzal indokolták, hogy a belügyminiszter 172.616/1929. VII. B.M. számú véghatározata a politikai pártok alakulását nem teszi függővé hatósági engedélytől. A bejelentést a hatóságnak tudomásul kell vennie. A főszolgabírói döntés tehát ellenkezik a belügyminiszter határozatával. 28 1) A pártszervezet egyik tagja 1932. május 27-én Szeder Ferenchez írott levelében panaszolta, hogy ,,. . .az utóbbi időben borzasztó nyomást gyakorolnak ránk, úgy hogyha ez nem kerülne a ház elé, kényszerülve lennénk a szervezkedésről lemondani, mert a büntetések óriási nagyok." w m) Ugyanezen a napon Sztramszky Dezső egy másik levelet is írt Szeder Ferencnek, amelyben a helyi hatóságok önkényeskedésének konkrét példáit sorolta fel. Például Oriskó adóügyi jegyző Szabó Ignácot a községházán ,,pimasz szocialistának nevezte" ?° n) A sarudiak 1932. júlisus 15-én közölték Szeder Ferenccel, hogy náluk ,,. . .minden eszközt felhasználnak, a csendőrség bevonásával arra, hogy a szervezkedést teljesen megakadályozzák." A pártszervezet megalakításának 6 kezdeményezője néhány napot már ült Sztramszky Dezső 70 napra, Németh István és Kovács Gyula 60—60 napra voltak Ítélve. ,,Az emberek folytonos csendőri zaklatások miatt már hozzánk szólni sem mernek. Lesz-e még ez másképpen'

1

.'*

1 o) Kovács Gyula 1933. január 4-én kérte a MSZDP Gazdasági Hivatalát, hogy 1932 októberében írott felszólításukra való késedelmes válasza miatt nézzenek el. Ugyanis a csendőrség megtudta, hogy a postán az MSZDP-központból anyag érkezett, s kérte a pártszervezettől azok visszaküldését. Mivel vissza nem küldés esetén erőszakkal fenyegetőztek, ezért félelmükben a csomagot a pártszervezet visszaküldte a központnak. Tudatta azt is, hogy a régi csendőrőrsöt leváltották ,,. . .mert nem terorizált bennünket eléggé." A mostani őrs mindenre képes, a hat vezetőségi tagnak 75 nap büntetése van.

32 p) Kovács Gyula 1933. június 4-én tájékoztatta a Népszava szerkesztőségét arról, hogy „Népszavát, vagy más szocialista sajtóterméket nem járathatunk . . . A párt vezetőségi tagjai közül már ebben az évben 15 naptól 30 napig voltak elzárva szocialista mivoltukért."

33 r) ifj. Kovács Imre 1935. szeptember 7-én kérte az MSZDP központját, Népszava küldésére, ,,. . .de olyan formán, hogy burkolva jönne, mert nyiltan könnyen következménye lehetne." A lapot Berecz András fűszerkereskedő címére kérték.

34 4. A terror hatására több pártszervezet beszüntette működését 1932 után a hatóságok üldözése miatt az MSZDP. a következő helyeken szüntette be működését: Füzesabony, Gyöngyös, Heves, Nagybátony, Pásztó, Sarud, Tiszafüred, Ver pelét, A pártközpont kiküldöttjének megállapítása sze95