Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90

munkát végeznek a szocializmus eszméjének terjesztése s a pártszervezet erősítése érdekében". A taggyűlésen, ahol megjelent Szeder Ferenc az MSZDP. országos vidéki titkára is, új vezetőséget választottak. A gyűlés Tóth Bertalan zárszavával ért véget.

7 b) A párt megszervezte a munkanélküliek segélyezését A pártszervezet indítványára 1931. február 15-én megkezdődött a város munkanélküliéinek segélyezése. A munkanélküliek havonta kaptak: 10 kg főzőlisztet, 20 kg burgonyát, 2 kg zsírt, 3 kg borsót, 4 kg babot, 1 kg sót.

8 c) Memorandum átadása a megye főispánjának 1932-ben A pártszervezet küldöttsége 1932. április 7-én, az ekkor tartott országos akció keretében felkereste a főispánt, hogy átadja neki a helyi munkásság helyzetét feltáró és követeléseit tartalmazó memorandumot. A beadványt, mivel a főispán nem volt hivatalában a főispáni titkárnak adták át. A memorandum átadásának időpontjában a ,,Rendőrség és a katonaság készenlétben állt minden eshetőségre.

9 d) A pártszervezet helyzete 1934-ben A központi titkárság megbízottja 1934. május 9-én és 10-én látogatást tett a pártszervezetben, és tapasztalatairól részletesen beszámolót készített a központnak. Ebben az időszakban a pártszervezetnek csak vezetősége volt. Körzeti csoportok, utcai bizalmi testület, nőbizottság nem volt. A házi agitációt Okos Miklós, Jakabovics és Oondi nevű személyek végezték. Vezetőségi ülést havonta egyszer tartottak, melyen a szakszervezetek képviselői is részt vettek. Pártnapot, rendszeres Összejöveteleket nem szerveztek. A pártszervezet az Érsek utcában, bérelt helyiségben munkásotthont tartott fenn, melynek fenntartási költségeit a pártszervezet, a szakszervezeti csoportok és a természetbarátok fedezték. Itt volt a pártszervezet 30 db-ból álló könyvtára is. A párttitkár szerint „Egerben belátható időn belül nagyobb szabású mozgalmat csinálni nem lehet" Ennek szerinte alapvető oka a lakosság összetétele: kevés az ipari, főieg a nagy- és középipari munkás. Az Érseki Nyomda dolgozói a klérustól való félelmükben még a Népszavát sem merték járatni. A város földműveseinek nagyobb része az MSZDP-vel érzett,,,. . .szocialistának tartják magukat, titkos választás esetén szavazataikat reánk adnák, de szervezkedni és fizetni egyik sem akar. . . A földmunkások 1931-ben azért léptek be tömegesen a pátrszervezetbe, mert remélték, hogy kapni fognak valamit. De reményeik nem váltak be, ezért nem lehet őket újból beszervezni." — állapította meg borúlátóan a jelentés.

10 e) A pártszervezet állapota 1940-ben Indig Márton titkár szerint ,,. . .olyan gyenge a pártszervezeti mozgalom, hogy nem éri meg a havonta küldött 35 pengőt, amivel a központ az egri pártszervezetet támogatja." A központi kiküldött vizsgálatai ezt igazolták. Mivel kevés volt a tagság, fennállott annak a veszélye, hogy a párthelyiséget fel kell adni. A párt92