Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején (A szegényparaszti- és munkásmozgalmak kezdeti évei) • 44

hatunk az ország más helyein is, amely később is még annyira jellemezte gazdasági helyzetünket.

95 Voltak azonban tőkés alapítások is. A sort az 1859-ben nyitott egri gőzmalom kezdi, amely a kiegyezéskor már ötven munkást foglalkoztatott. A mezővárosokban is hamar megjelentek a gőzmalomok. Verpeléten a Stern Salamon- és a Szentkirályi-féle, Hevesen a Lipovnyiczky-, Pétervásárán a gr. Keglevich-féle, valamint a hatvani és a kápolnai gőzmalom akkortól kezd őrölni. Gyöngyösön a Kohn-, a Weiszkopf-, a Grünfeld- és a Bogdánféle malom kezdte a működését gőzerővel. Mivel a gőzmalmokkal nem lehetett versenyezni, Heves vármegyében egyre több vízimalom szüntette meg az őrlést. A két évtizedben csupán Gyöngyös bel- és külterületén négy vízimalom szüntette be a munkát; ,,A gyöngyösi. . . gőzmalom használatba vétele (miatt) a Bene-pusztai (Gyöngyös északi határában, M. L.) malmokat. . . az őrletők. . . meg nem keresik,. . . (például) Bardóczy György úr malma több időtől fogva üresen áll" —- találhatjuk az egyik vízimolnár panaszos levelében.

96 Az 1860-as évek közepén a megye gőzmalmaiban már 491 munkás dolgozott. Egerben keményítőgyár, bőrgyár, szeszgyár, Gyöngyösön 1855-ben es 1861-ben szeszgyár (Schőnfeld Lázár- és Hartstein Ignác-féle), 1857-ben ecetgyár (Schőnfeld Lázár-féle), 1867-ben bőrgyár (Schmiedl Salamon-féle) épült.

97 Egerben — egyházmegyei székhely is lévén — káptalani gyár alapítás is volt, viszont Gyöngyösön kizáróan ún. polgári, szabad tőkés vállalkozást figyelhetünk meg. (Az egri káptalan téglagyárat tartott fenn, amelynek szénszükségletét saját, bátori bányáiból fedezte.) Az 1850-es, 1860-as években Heves vármegye kereskedelmi életének és banktevékenységének képe is szép fejlődést mutat. Különösen ha figyelembe vesszük, 1867-ig országszerte ezeket a műveleteket is gátolta az Ausztriától függő helyzetünk.

98 A kereskedelmi tőke nemcsak fellendítette a megye kereskedelmi-pénzügyi helyzetét, hanem még külkapcsolatit is teremtett. A nagykereskedelem a két városban vert erős gyökeret. 1850-től Gyöngyösön Kereskedő Társaság működött. Az 1860-as években Tothauser Jakab kereskedő Gyöngyösön, Kanitz Lipót Egerben a legtehetősebb pénzemberek közé tartozott. Kanitz 1865-ben már pesti és bécsi nagykereskedőkkel tartott üzleti kapcsolatot.

99 A kereskedelem iránt megyeszerte megnőtt a tőkések figyelme. A megyei sajtó rendszeresen ír a kereskedelmi életről. Az Egri Értesítő 1860 nyarán megnyitja az Üzleti Szemle című állandó rovatát, szeptembertől közli A kereskedés történetének rövid vázlata című cikksorozatát.

100 A Mátra hetilap 1863-ban Ipar, gazdászat, kereskedelem, közlekedés címmel indít állandó rovatot. Az 1860-as évek második felében a kereskedelmi tőke olyan jelentős, hogy befolyása alá vonja a gyöngyösi bor- és gabonakereskedelmet (Braun Dávid- és Tsa-féle cég), majd a kereskedő társaság volt tagjai és a vezető nagykereskedők 1866-ban megalakítják a Gyöngyösi Kereskedelmi Csarnokot (21 kereskedő más és más áruval), amely 1867-tóÍ Gyöngyösi Kereskedői és Nyerstermény Csarnok néven szerepel. Egerben gyáralapításba kezd a kereskedelmi tőke (Kanitz-féle vállalkozások), Heves megye kereskedelmi viszonyai megerősítik az országszerte érvényes jelenséget, amely szerint a kereskedelmi tőke jelentős szerepe ,,éppen a kapitalizmus fejlődésének visszamaradottságára utal".

101 A kereskedelmi tevékenységet a közlekedés (úthálózat) fejlődése is segítette. Bár az áruforgalom jelentős része a megyén belül zajlott le, az ország távolabbi részére is eljutott a sokféle mezőgazdasági és ipari termék. A parádi üvegáru és az egri bőráru meghódította a távoli piacokat. A bőrgyár már az 1860-as évek elején kapcsolatba lépett a pesti, bécsi, trieszti vá56