Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Bohony Nándor: Heves- és Külső-Szolnok vármegye ismertetése Kari Oottlieb von Windisch: Qeographie Kőnigreichs Ungarn c. művében • 80

maraelnök kezére került, aki plébániatemplomot és egy igen pompás kastélyt emelt. A helység napról napra népesebb, egyre jobban épül, elannyira, hogy néhány év óta egészen új utcák jöttek létre. A helységben postai váltóállomás is van. A környéken nagy és pompás ménesek vannak, amelyek több ezer lovat tartanak szilajon. Ezen a vidéken a görögdinnye különösen jól terem és oly nagyra nő, hogy pár évvel ezelőtt egy olyan példányt találtak, amely 36 fontot

4 nyomott. A lakosok magyarok és németek, akik közt azonban sok rác is él, akik kiterjedt kereskedést űznek. Szapolyai János és Werbőczy István híveikkel 1524-ben e helyt tartottak II. Lajos király ellen országgyűlést. 4. Pásztó jelentéktelen helység a Zagyvánál, melynek lakói legnagyobbrészt szlovákok, akik meglehetősen terméketlen földet művelnek. 5. Pata vagy Oyöngyöspata fél mérföldre Gyöngyöstől, lakói kizárólag magyarok, katolikus plébániája van. A Mátra lábánál terül el, földje kevés, de termékeny. Ebben a járásban is kizárólag csak katolikus plébániák vannak, éspedig a következő falvakban: 1. Adács, 2. Atkár, 3. Csány, 4. Ecséd, 5. Fancsal, 6. Gyürk, 7. Halász, 8. Hasznos, 9. Hort, 10. Szentjakab, 11. Vörösmart, 12. Monostor, 13. Oroszi, 14. Gyöngyöspüspöki, 15. Réde, 16. Szurdokpüspöki, 17. Sár, 18. Sólymos, 19. Szűcsi, 20. Tarján és 21. Tar. III. Tarnai járás (Processus Tarnaensis, Tarner Bezirk) neve tehát az ott folyó Tárnától ered, magyarok, kisebbrészt németek, rácok és szlovákok lakják. Területén egy püspöki város, 2 mezőváros és 41 falu van. Eger (Agria, Erlau, Jager) püspöki város kies völgyben terül el, az azonos nevű folyócska szeli ketté, és a folyón túl fekvő rész Borsod megyéhez tartozik. Neve ettől a folyótól ered, Szent István király alapította, és már 1010-ben fallal vették körül. E király idejétől püspöki székhely, és az itteni püspökség jövedelmei azelőtt olyan jelentősek voltak, hogy már IV. Béla király előtt dekrétumot adtak ki, hogy a király negyedik fiát bevételeiből az egri püspök neveli fel. Ahogy elpusztult a város a török harcok idején, úgy virágzott fel később földesurainak gondviselése és bőkezűsége nyomán. Mint ahogy a jelenlegi püspök, Eszterházy Károly gróf is utcát létesített a székesegyház mögött, amelyet Károly-városnak neveznek, és az egyetem épületére is — amely már 15 éve épül — épp két millió felett költött. A csillagvizsgáló, amelyet pár évvel ezelőtt a híres Hell atya rendezett be, rendkívül szép. A Telekessy-szeminárium és a jól szervezett akadémiai kollégium, amelyben 1754 óta a teológiai és filozófiai tudományok mellett magyar jogot is adnak elő, nem csekély ékessége a városnak. A Szent Mihály főangyalnak szentelt és Erdődy Gábor püspök által nagy költséggel renovált székesegyház, továbbá a püspöki palota pompás és megtekintésre méltó épületek. A ferenceseknek, csakúgy a minoritáknak, akik már szent alapítójuk életében idejöttek, a trinitáriusoknak, valamint a szervita barátoknak szép templomuk és kolostoruk van a városban, az irgalmas testvéreknek hatalmas házuk, amelyben a kórházon kívül egy kitűnően berendezett patika is található. A jezsuiták ugyancsak szép templommal és kollégiummal rendelkeztek. Működik még a városban egy jó könyvnyomda, néhány kórház, nemkülönben sóhivatal, és egy posta. A megyeháza jelentős épület és a püspöki kert egyike a legszebbeknek az országban. A püspökséget Szent István király Szent János evangélista tiszteletére alapította. A püspök alá 10 főesperes van rendelve, a székeskáptalannak ellenben három prépostja van, akik közül egyiket dóm- vagy nagyprépostnak nevezik és ő a másik kettő felett áll. — A végzetes kimenetelű mohácsi csata után Perényi 82