Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90
A szervezkedésben részt vevő személyek közös adományaikból egy rádiót vásároltak, amelyen hónapokon keresztül hallgatták a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásait és azokról feljegyzéseket készítettek. Ezek egyes részeit a kommunista szervezkedés miatt, a gyöngyösi fogházban büntetését töltő Dobre Jánoshoz is eljuttatták. A szervezkedésben részt vevők különböző illegális sajtótermékeket is szereztek és olvastak. A Moszkvai Rádióban hallottak és az illegális sajtótermékekben olvasottakat agitációs munkájuk során terjesztették. A csoport tagjai a gyöngyösi és a nagyrédei kommunista érzelmű személyekkel is kapcsolatot tartottak. A gyöngyösi rendőrőrs 1935. március végén a csoport négy tagját letartóztatta, kilenc főt feljelentett a budapesti Királyi Ügyészségnek, a rádiót pedig elkobozták. 2 3. Kommunista szervezkedés Hevesen 1936—37-ben 1936. december elejétől Bádonyi Sándor, Balogh Lajos, Breiner Miklós, Kocsis Gyula, Krisztián András, Nemes István, N. József, Pöltz József Varga György hevesi lakosok és Bekecs László hajdúnánási lakos Breiner Sámuel vendéglőjében és Krisztián András rádióján rendszeresen hallgatták a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásait és kommunista jellegű szervezkedést is folytattak. A rádióban meg hallgatott előadásokat megvitatták. Időnként a Nemes István tulajdonában lévő 1919-es sajtótermékekből felolvasásokat tartottak. A helyi csendőrőrs 1937. április 22-én a csoport tagjait letartóztatta. Nemes Istvánt, Krisztián Andrást, Varga Györgyöt, ,,állami és társadalmi rend elleni vétség miatt" átadta a Budapesti Királyi Ügyészségnek, a többi személyt pedig ugyanoda feljelentette. 3 4. A Békepárt tevékenységének hatása Heves megyében Az ország 1944. március 19-i német megszállása után a Békepárt több röpiratban szólította fel az ország lakosságát a német fasiszták elleni szabadságharcra. A röpiratok egy részében közvetlenül a parasztsághoz fordult a párt. 4 Ezeket a röpiratokat főként azokba a falvakba juttatták el, ahol a Független Kisgazda, Földmunkás és Agrárpártnak, valamint a Magyar Parasztszövetségnek voltak szervezetei. 1944. április közepén röpiratot küldtek Verpelétre és Demjénbe. 5 A ,,Magyar Földművesek 8 " című röplapból 1944. május végén Sirokba és Kápolnára küldtek. 6 II. Az MSZDP tevékenysége Heves megyében 1. Az MSZDP egri szervezetének tevékenysége a) A pártélet fellendülése a világgazdasági válság alatt 1931. február 22-én a pártszervezet jól sikerült taggyűlést tartott, ahol Herendovics István elnökölt. Megnyitójában elmondotta, hogy az egri SZDPszervezet,,. . .a forradalmak után tulajdonképpen most ül össze először". A titkár és a pénztáros jelentése után a szervező bizottság beszámolóját Gertner István terjesztette elő. „Beszámolt arról, hogy a pártszervezet aránylag rövid idő alatt szépen fejlődött. Több mint 240 tag lépett a pártszervezetbe és a tagok öntudatos 91
