Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Voit Pál: Giovanni Adami vitatott művei Egerben • 87

ség alkalmazottja a céhen kívül áll, s nem hajlandó a céh szabályait betartani, így nemcsak egyszerű kőfaragványokat készít, hanem művészi munkát is végez, művészi terveket rajzol. Az egri kőműves, ács és kőfaragó céh 1797-ben fel is jelenti a városi tanácsnál, mert nemcsak a püspökség, de magánosok számára is dolgozik. Adami tervei adják legszebb bizonyságát rátermettségének. Ránnk maradtak a felsőtárkányi és a kömlői templomhoz készített oltártervei. (EÉrs. Káp. Gazd. L. tvj. II. 56/a, II. 56/b, 1156/c, II.56/d, II.(56)d.) 1794-ben a felsőtárkányi „oldaloltár" tervét (Tervek, mesterek és a mű. Müv. Tört. Ért. 1960. 269. 1. 7. kép), majd magát az oltárt (Topográfia II. k. 892. kép.), ugyanezen évben a liceumi kápolna oltárát készíti el. (Topográfia I. k. 306, 307. 1.). 1803-ból való három kitűnő oltárterve, amelyet az egri érseki gazdasági levéltár őriz (Trj. 145. Topográfia 1. k. 239, 241. képek.). 1804-ben egy Nepomuki Szent János szobrot farag Makiárra, majd a ,,felsőtárkányi szobrász Szihalomba kőkeresztet állít fel". A miskolci görög keleti plébánián, két nevével jelzett kaputerve fekszik, közülük az egyik az egri volt ferences templom kapujának variánsa. Ez a finom érzékletességgel magrajzolt terv vezetett engem az egri kapu mesteréhez, tehát nem a — magam is ingatagnak tartott — stíluskritika, hanem a meggyőző analógia. Megjegyzem még, hogy a kapu tervét és az egri attribuciókat már jóval a Topográfia megjelenése előtt (1969), s éppen húsz éve közölte Gerő László (EGER, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Rp. 1967. 30. és 77. ábrák). Bár más úton jutottam Giovanni Adami szerzőségének meghatározásához, mégis, miután a Topográfia Gerő László könyvét csak a bibliográfiában sorolja föl és a ,,Mesterek adattára"-ban nem hivatkozik a miskolci terv első közlési helyére, ezt a mulasztást most e helyen örömmel és köszönettel pótolom. VOITPÁL 89