Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Bán Péter: A Borsod vármegyei tizedjegyzékek bormértékei a 16—17. században • 69

A Borsod vármegyei tizedjegyzékek bormértékei a XVI. -XIX. században Agrártörténetírásunknak nem mellőzhető területe a régi mértékegységek térbeli és időbeli változásainak vizsgálata. A mértékek egyfelől a történetkutatás eszközei, amelyek segítséget nyújtanak a mennyiségileg megfogható folyamatok egzakt és összehasonlító feltárásához, másfelől a gazdasági tevékenység olyan ,,edényrendszerei", amelyek korrelációban lévén a spontán és intézményes formákat öltő áru- és piac viszonyokkal, fontos gazdasági, állami stb. fejlődési tendenciákra vethetnek fényt. Ez utóbbi összefüggést N. Kiss István részletesebben is kifejtette ,,Mérték, állam, társadalom" címő tanulmányában.

1 Az eltérő szintű egységesítés célját újra meg újra megfogalmazó országos és megyei rendelkezésekkel szemben a megvalósult gyakorlatot jobban tükröző összeírásokat azonban ő csak a XVI. századból vonta be a szisztematikus elemzés körébe. Ugyanennek az időszaknak a bormértékeit osztályozta Zemplén megyében is

2

, és Lederer Emma alapvető tanulmánya sem terjed túl az 1600-as évek első évtizedein.

3 Ezért látom érdemesnek Borsod vármegye bormértékeinek alakulását majdnem három századon keresztül nyomon követni — a tizedjegyzékek forrásbázisán. A XVI—

XVII. század bormértékei Közismert tény, hogy az egri püspökség javadalmai, benne a dézsmaszedés joga és haszna 1548-tól a XVII. század végéig a (Szepesi) Kamara kezelésébe kerültek — hozzájárulandó a török elleni harc, ezen belül (1596-ig) elsősorban az egri végvár költségeihez.

4 A Kamara, nyilvánvalóan adminisztrációs okoknál fogva, az északkeleti országrész mértékeinek egységesítésére törekedett. Irányadónak azonban nem saját székhelyének, Kassának a bormértékét, a kassai köbölt (= 13,5744 1) választotta, hanem az egri borköbölt (= 25,452 1), tehát azt a mértékegységet, amely feltehetően az Eger központú püspöki dézsmálás idején vált viszonylag elterjedtté. A kamarai instrukciók megengedik, hogy a decimátorok helyi köbölben vagy tinában (cseberben) gyűjtsék be a tizedeket, de azokat azután át kell számítaniuk a 30 budai iccés egri cubulusra.

5 69